Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A kicsiny hegyi falu életét a XIX. században változtatta meg Józef Stolarczyk lelkész és Tytus Chalubinski varsói orvos. Stolarczyk atya beszélte rá ugyanis a helybélieket, hogy nyaralóikat adják bérbe az akkor még elsősorban Krakkóból érkező városi nyaralóknak. A „hegylakók” (gorálok), akiket nem mellékesen Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király telepített erre a környékre, az első nyaralók és panziók megépítése után belefogtak a szanatóriumok alapköveinek letételébe is. Chalubinski doktor pedig a természetjáró kirándulások első művelője volt, nevét ma a Tátrai Múzeum viseli.
A síelés bölcsője
Újabb fejezetet a síelők nyitottak: Zakopane a XX. század első felére a síelés bölcsője és a nemzetközi versenyek központja lett. Itt tartották az első síversenyt és síugróbajnokságot is. (Egy fájdalmuk van a lengyeleknek: téli olimpiát eddig még nem sikerült rendezniük.) Zakopanét így méltán hívják a síelés bölcsőjének.
Amikor megérkezünk Zakopanéba, mindenki elégedetten szippant a harapni való levegőből. A városban öt éve bevezették a geotermikus fűtést, így füstölgő kémények már nem láthatók, csupán az autók számítanak komoly szennyező forrásnak.
A szálláskeresés könnyen és gyorsan zajlik, fejenként 60 zlotyért könnyedén találunk szobát. Lehetett volna olcsóbban is, ugyanis a turistákat a buszpályaudvar környékén „leszólító” helybéliek 35 zlotyért is kínálnak szállást, ám csupán egy hétvégére jöttünk, ezalatt sokat spórolni úgysem lehet. Egy hét esetén azonban már érdemes a pályaudvar magánzóival egyezséget kötni.
Zakopanéban november közepe és április közepe között van a főszezon. Aki a fenyőerdők gyantás illatát illő csendben szeretné szimatolni, az jöjjön május–júniusban vagy szeptember–októberben, mert július–augusztusban tömegével érkeznek a lengyelek, hogy a szabadságukat egészséges zöldben töltsék.
A kis távolság és a kedvező árak mellett az is Zakopane mellett szól, hogy az utóbbi tíz évben parádésan kiépítették az infrastruktúrát. A sípályák száma szinte felmérhetetlen: akadnak kezdőknek való kedves lankák, profiknak dukáló meredek hegyoldalak, a síelők munkáját mintegy félszáz különböző típusú sífelvonó segíti. A város északi részéből, Kuznicéből – ide már tilos autóval behajtani, gyalog vagy lovas szánnal (nyáron hintóval) lehet feljutni – induló felvonó a csaknem 2000 méter magas Kasprówy Wierch hegycsúcsra visz fel. A másik nagy síterepre – ez „csupán” 1200 méter magasan található – a város központjából siklóval, itteni nevén gubalowkával lehet feljutni.
Gasztronómia és kultúra
Hétvégenként és főszezonban este hat óra után már nehéz beférni egy jó étterembe a sétálóutca (Krupówki) közelében. Az utcai árusok flekkensütőin a turista akár saját kezűleg is elkészítheti a nyers kolbászt, ám meleg helyre vágyunk, így jó órás körözés után végre a sétálóutca alsó végén, a piachoz közel találunk egy üres asztalt. Zakopanéban jóformán minden fából épült. Az úgynevezett zakopanéi stílust Stanislaw Witkievicz teremtette meg. Éttermünk is ebbe a típusba tartozik. Zenekar is megtiszteli játékával a közönséget. Tapasztalataink alapján jó szívvel ajánljuk a céklát és a borscs levest. Előételként a bigos (ez leginkább a káposztával készült gulyáshoz hasonlít) és a káposztában megfőzött különböző húsok és tejfölös balti hering ajánlott. Érdemes kipróbálni a füstölt birkasajtot, az italok közül a bivalyfüves pálinka (zubrowka) ragadott meg leginkább bennünket és érdekes kísérletként említhetnénk a forralt sör, illetve a mézbor megkóstolását.
Zakopane kulturális centrum is, számos alkotó vagy sportoló telepedett itt le (például az író Henrik Sienkiewicz egy ideig), és gyakran rendeznek filmszemléket, színházi találkozókat, zenei eseményeket is.
A megdönthetetlen érv
Zakopane mellett szóló megdönthetetlen érv az, hogy szeretik a magyarokat. Ha például megállunk az út mellett az autóval, a rendszám láttán sokan érdeklődnek, hogy van-e valami gond, tudnak-e segíteni a „vengernek”. Amelyik étteremben élő zene van, ott a tiszteletünkre magyar nótát is játszanak.
