A klónozás során a kinyert petesejtből a magot eltávolítva, egy testsejt magját beültetve és in vitro (üvegben) megtermékenyítve új embriót hoz létre az ember; méghozzá a testsejt miatt az eredetihez genetikusan teljesen hasonlót. Ez ma a tudomány egyik leginkább vitatott szelete.
Vajta professzor, aki Ausztráliától Dél-Afrikáig dolgozik ezen a területen, atyai szónak engedelmeskedve lett orvos. Egy idő után egy pályázat segítségével elment Dániába, ahogy mondja: Legolandbe. Számára ez csodaország a maga nyugalmával, toleranciájával és higgadt bájával. Mindent megkapott ott, pedig saját akaratából falura, elhagyatott vidékre ment kutatni. Szakmai munkáját épp a dán parlament moratóriuma „gátolja” most: a világszerte tapasztalható felháborodás miatt nem lehet az országban háziállatokat klónozni. Holott a szerző szerint a klónozás nem „Hitler-tenyésztés”, hanem segítségével az emberi betegségeket lehet a klónozott háziállatokon kezelni és gyógyítani. Az állatvédők haragját azzal védi ki, hogy e jószágok mindenképpen levágásra ítéltettek vagy meg se születnének. Bár arra mindenképpen jó volna rájönni, mitől hullt el Dolly bárány oly’ hamar vagy mi a sok torzszülött világra jöttének oka – ismeri el. A klónozással elérhető további haszon lehet a fejlődő világ állatállományának európai fajtákkal való javítása. A háziállatoknál például a tej, a vér és a fehérjék módosítását elérve gyógyszerként lehetne az állatokat „bevetni” az emberi táplálék szintjén, ezzel kiváltva sok kemikáliát.
Vajta szerint Aldous Huxley Szép új világa és a hollywoodi sci-fi giccsek világszerte megágyaztak a klónozásellenes hangulatnak. Emiatt támadják őket (klózonókat), nem kapnak pénzt kutatni és moratóriumokkal bénítják munkájukat. Vajta azonban bízik a tudósok erkölcsi nívójában és hisz a kutatás és úttörés fontosságában. Könyvét is szeretett tudományága érdekében írta meg. Véleménye szerint ez a könyv nekünk szól, értünk.
Noran kiadó (2004), 304 oldal, 2800 forint
Szász Judit