BUX 143348.41 1,52 %
OTP 45700 1,33 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A boeuf bourguignon regénye

A legenda szerint Jó Fülöp burgundi herceg is közreműködött szakácsának hosszas kísérletében, amelynek eredményeképpen megalkották a boeuf bourguignont, azaz a vörösborral készült burgundi marhahúst.

2004. november 25. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Aki szereti a szájban szétomló, ízekben gazdag és zaftos marhahúsokat, az bizonyosan élete kellemes ínyencélményeként emlékezik azokra a pillanatokra, amikor vörösborral készült burgundi marhahúst, eredeti nevén boeuf bourguignont fogyasztott. Minden híres fogásnak saját története, valóságos legendáriuma van, ez alól a boeuf bourguignon sem kivétel. A hagyomány szerint Jó Fülöp burgundi herceg dijoni udvarában született a nevezetes húsétel. A herceget, aki nem véletlenül kapta a történelemtől a jó melléknevet, igazságos és méltányos uralkodónak tartották, s nem mellesleg jeles ínyenc is volt: szerette saját szemével látni, hogy mi készül a tűzhelyen, ezért a palota egyik boltíves termében berendezett konyhában is gyakran megfordult, figyelemmel kísérve, mit, hogyan főznek-sütnek szakácsai. Így történt, hogy véletlenül megtudta: udvari szakácsa már hosszú ideje kísérletezik egy olyan páclével, amelyben a marhahús ízei kiteljesednek, s amivel abból az alkalomból akart kedveskedni urának, hogy a herceg felesége fiút szült, a keresztelőre pedig fél Európa előkelőségei hivatalosak voltak. Arra, hogy a marhahús a vörösborral kiválóan „háziasítható”, már nem kellett rájönnie a szakácsnak, hiszen Burgundiában régtől készítették és fogyasztották a vörösboros fogásokat. Mind a mai napig kedvelik szerte Franciaországban, de azon túl is, a Burgundiából származó vörösborral készített étkeket: a Chambertin módra készült vörösboros kakastól a burgundi ököruszályig és a vörösborban párolt babig. Ezúttal azonban az udvari szakács ezeknél is jobbat akart kreálni. Ezért hát tett a páclébe illatos füveket: kakukkfüvet, babérlevelet, oregánót, petrezselyem zöldjét; öntött a páclébe vörösbort is annak rendje-módja szerint, de az „igazi” csak nem akart sikerülni, a hús íze-zamata 6–8 órai pácolás után sem lett olyan fölséges, mint amilyennek elképzelte. A keresztelő napja vészesen közeledett, a szakács elkeseredése nem ismert határt. Jó Fülöp – akit közelről érintett alattvalóinak gondja-baja – a legenda szerint közbelépett: az éjjel, amikor már mindenki aludt, a konyhában egy butélia konyakkal nyakon öntötte a páclében árválkodó marhahúst. Amikor a szakács reggel a konyhába érkezett, a lében ázva találta a marhahúst, s mellette egy cédulát, amelyen ez állott: én elkezdtem, te folytasd. A szakács megfogadta a tanácsot, tovább finomította a készülő fogást. Többek közt rájött, hogy a konyakban való pácolás előtt érdemes szalonnával megtűzdelni a húst, és hogy az étel pikánsabb legyen, az illatos füveken kívül hagymát, sőt netán fokhagymát is kell tenni a pecsenyelébe, nem feledkezve meg persze a jóféle burgundi vörösborról sem, amely a fogásnak névadója lett.

Halász Zoltán
Halász Zoltán

Ez is érdekelhet