Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szinetár Miklós, az Operaház igazgatója ajánlotta a fenti szavakkal a sajtó képviselőinek figyelmébe a Kálmán Imre életét bemutató, frissen megjelent Túl az Óperencián... című könyvet. Mint mondta, a kötet szertelen stílusa – vannak benne interjúk, idézetek kordokumentumokból, de párbeszédes és regényszerűen leíró részek is – formailag is tükrözi a világhírű zeneszerző életútjának kacskaringóit. Kálmán óriási sikereket ért el az operettszínpadokon és nagy tragédiákat élt át magánéletében, művei szórakoztató műfajuk ellenére mégis összefogottak, a szerző mondandóját kifejező, kerek egészet alkotnak. Szinetár zseninek tartja Kálmán Imrét, akit hangsúlyosan meg kell különböztetnünk azoktól, akik szakmájuk mesteremberei. Ez azok számára is érdekessé teheti személyiségét, akik nem szeretik az operettet.
Gál Róbert, a könyv szerzője (lapunk mellékleteinek egyik szerkesztője) ugyanakkor többet akart írni egyszerű életrajznál. Szociológusként bepillantást akart adni a korba, amelyben Kálmán élt és alkotott. Már az első sorokban – egy már-már lírai, a tények alapján készült fiktív leírásban – megismerhetjük a zeneszerző két lány testvérének utolsó óráit 1944-ben, egy menetoszlopban, útban a nyugati határ felé. Történeti hátteret fest az életrajz alá Kálmán szülővárosa, Siófok korabeli állapotainak bemutatása vagy az a párhuzamos bekezdésekkel szerkesztett rész, amelyben felváltva olvashatunk az első világháború miatti kényszerintézkedésekről, nyomorról, illetve az 1916 novemberében frenetikus sikerrel színpadra vitt, a felszínen egy rózsaszín világban játszódó Csárdáskirálynő bemutatójának körülményeiről.
Talán kevesen tudják, hogy Kálmán tőzsdézett – a könyvből az is kiderül, milyen körülmények között forgatta a pénzét a budapesti és a New York-i börzén. A kötet vége felé Kálmán műveinek a zeneszerző halála utáni sorsával ismerkedhetünk meg, a feltámadástól, amit a Csárdáskirálynő 1954-es, azóta is klasszikusnak számító felújításának rendezőjével, Szinetár Miklóssal készült interjú idéz fel, a nagy operettszínészi generáció egyik tagjával, Zentay Annával készült beszélgetésen át a Kálmán műveit ma játszó fiatalok bemutatásáig.
