– Mennyire ismert ma a fallabda Magyarországon?
– Mindössze 15 éve lépte át Magyarország határait a squash – csak példaként említem, hogy Angliában az 1860-as évek óta játsszák a mai formájában –, ám jelenleg már 45-50 ezren játsszák rendszeresen, amely jelentős számnak mondható. Már 17 megyében van létesítmény és 62 csapat játszik a csapatbajnokságban.
– Milyen esélyei vannak annak, hogy 2012-ben olimpiai sportág legyen?
– Erre már a sydneyi játékok előtt lehetőség lett volna, ám – sajnos – akkor a nemzetközi sportdiplomácia csatákból nem a fallabda került ki győztesen. Most ismét megkérdőjeleződött néhány olimpiai sportág léte – mivel a szabályok szerint a kiosztott érmek száma nem nőhet, így csak akkor kerülhet új sportág a programba, ha egy másik kikerül – ismét jók a squash kilátásai 2012-re. Egy előzetes nemzetközi internetes szavazás eredménye szerint a szavazók 64 százaléka a fallabdát, 32 százaléka a karatét választotta, a fennmaradó 4 százalékon pedig a rugby, a golf és a görkorcsolya osztozott. A magyarok olimpiacentrikusak, így ebből a szempontból a sportág hazai megítélése is változna, ha felvennék az olimpia műsorára.
– Ön szerint milyen hatása lesz a sportág magyarországi fejlődésére a külföldi élversenyzőket leszerződtető régi-új klub, a Rózsadombi Sport Egyesület (RSE) színre lépése?
– Kétféle út létezik egy sikeres egyesület felépítéséhez. Az egyik, amelyet az RSE választott, hogy anyagi lehetőségeivel élve a világranglistán előkelő helyeken rangsorolt versenyzők leigazolásával alakít bajnokesélyes csapatot és tesz meg mindent azért, hogy játékosai, csapatai minél kedvezőbb lehetőségekhez jussanak. A másik – amely egyébként egybeesik a szövetség sportpolitikai elképzeléseivel is –, hogy saját erőből, hosszú távon neveli ki az egyesület a versenyzőit. Természetesen, mindkét módszer eredményt hozhat. Ugyanakkor egyrészt öröm, hogy számos külföldi sztár játszik majd a magyar csapatbajnokságon, amely a magyar élversenyzőknek és az érdeklődőknek is hasznos lehet, ám ezzel az is megtörténhet, hogy a fiatal, saját nevelésű versenyzők kimaradnak a csapatokból. Az is hasznos, hogy az RSE által újabb pénz kerül a sportágba, hiszen így minden új forinttal egy másik, már meglévő szabadulhat föl, amely aztán újabb célok elérését szolgálhatja.
– Ön az RSE tiszteletbeli elnöke is, miért vállalta a tisztséget?
– Meggyőződésem, hogy a szövetség elnökeként – és az egész elnökségnek is – kötelességem mindenkinek egyformán segíteni, így elvállaltam. Számos dologban tudunk segíteni kivétel nélkül a játékosoknak, a honvédséggel kapcsolatban, a továbbtanulásban, a szponzorszerzésben, az utazásokban és a sajtómegjelenésekben is.
