Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Kedves Olvasó, ismeri ön az első európai szervezeteket? Tudta, hogy az európai föderalisták 1946 szeptemberében elfogadott hertensteini programjának 11. pontja leszögezi: csak az Európai Unió lesz abban a helyzetben, hogy biztosítsa területe épségét és megőrizze valamennyi népe - legyen az nagy vagy kicsi - sajátosságát? Nem beszélve a magán Európa-szervezetek állásfoglalásairól, amelyek már 1950-től különböző uniós jövőképeket fogalmaztak meg.
Az öreg kontinens történelme 1945 és 2000 között meglehetősen zűrzavarosra sikeredett. Hogyan lehet mégis röviden, az összefüggéseket mégis láttatva, elmesélni? Kézenfekvőnek tűnik az ötlet, hogy a néhány oldalas, jól megírt, szikár - már-már a középiskolás történelemkönyveket idéző stílusú - fejezeteket sok-sok dokumentummal színesítsünk.
Erre tesz kísérletet Németh István az Európa 1945-2000 című kötetében, amelyet az Aula adott ki. Ez az első magyar nyelvű összefoglalás és elemzés Európa második világháború utáni, igencsak mozgalmasra sikeredett történetéről. A könyv végigkíséri és dokumentálja a megosztott kontinens két felén zajló eseményeket: az egész hidegháború, majd az enyhülés, sőt a közép- és kelet-európai rendszerváltás folyamatát. Azt a több mint öt évtizedet, amelynek során a kontinens újraegységesülésével fokozatosan megpróbálja visszaszerezni korábban elért helyét a világban.
Ez a rendkívüli vállalkozás a nemzetközi összefüggésekre rávilágítva egyfajta dokumentumelemzést is próbál megvalósítani: rég feledésbe merült vagy eddig nem publikált dokumentumok közlésével azt próbálja meg tisztázni, milyen korszakokon keresztül jutott el Európa a mai állapotába, hogyan működik, sőt milyenek a további kilátásai. A maga módján ez egy igazi tényfeltáró kötet, amely komoly terjedelemben olyan tudást ad, amely nélkül talál érthetetlen a mai folyamatok megértése.
A dokumentumok között a „kötelezőkön” - például Churchill 1946-os fultoni beszéde, az 1949-es NATO-szerződés, az 1960-as Carter-doktrína vagy a 2001-es nizzai szerződés - kívül olyan „csemegék” is szerepelnek benne, mint az USA Központi Hírszerző Csoportjának 1946-os értékelése a szovjet kül- és biztonságpolitikáról, egy 1957-es jegyzőkönyv a belnémet kereskedelemről vagy a Varsói Szerződés és a KGST 1991-es feloszlatásának rövid jegyzőkönyve. A terjedelmes válogatás - műfajából adódó - komoly hátránya, hogy nem lehet egyszerre elolvasni, hanem böngészni és keresgélni érdemes benne különböző dolgok után.
Különösen élvezetes az utolsó, 1992 és 2000 közötti éveket összegző fejezet, amely 33 oldalban veszi számba a - Magyarország számára is sorsfordító - időszakot. Az egyetemi docens szerző komoly arányérzékről tesz tanúbizonyságot, amikor ilyen, viszonylag rövid terjedelemben képes megírni a lényeget, amelyet már a fejezet címe is jelez: Európa újjászületése.
A könyvet részletes időrendi áttekintés, valamint életrajzi ismertetés egészíti ki.
