Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Szeged számára 2004 a megújulás éve. Az európai uniós csatlakozás mellett a város idén a nagy árvízre is emlékezik: 125 évvel ezelőtt romba dőlt házak, kétségbeesett polgárok, elpusztult állatok, halott természet maradt a katasztrófa után. A Tisza magassága néhol elérte a 10 métert is. A pusztulás éve volt 1879, de a megújulásé is, hiszen az embert megroppantó rombolás utat nyitott egy új, a megkésett ipari forradalom jegyében születő városszerkezet kialakítása felé.
Ehhez az eseményhez kapcsolódnak a nyári szabadtéri játékok programjai is, azok az európai nagyvárosok – Bécs, Róma, Brüsszel, Párizs és Berlin – amelyek az 1880-as években segítettek Szeged újjáépítésében, valamilyen kulturális attrakciójukat hozzák el a Dóm térre. A császárváros ifjabb Johann Strauss Egy éj Velencében című – nálunk utoljára 1967-ben játszott – nagyoperettjével debütál.
Ez az egyetlen Strauss-operett, amelynek ősbemutatója nem Bécsben, hanem Berlinben volt, mégpedig 1883. október 3-án. Csak néhány nap kellett hozzá és műsorra tűzte a Theater an der Wien is.
A darab cselekménye a XVIII. században, Velencében játszódik. A nagy Don Juan hírében álló urbinói herceg bankettet ad, amelyre meghívja a város tanácsosait, akik annyira félnek a herceg csábítási manővereitől, hogy asszonyaikat féltve távol maradnak a díszvacsorától. Így kezdődik a karneváli operett és a végén – annyit elárulhatunk – a herceg húzza a rövidebbet.
Az előadást Robert Herzl, a Volksoper rendezője állítja színpadra, a társulatot a budapesti Operettvilág együttes adja, a főbb szerepeket Virágh József, Peczkay Endre, Zsadon Andrea, Vadász Zsolt, Szolnoki Tibor és Kertész Péter alakítja.
