Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Úr lova, azaz a szamár a főszereplője annak a képzőművészeti kiállításnak, amely július másodikán nyílik a szentendrei skanzenban. A püspökladányi Első Magyarországi Szamártár és a Besztercei Művészeti Alapiskola támogatásával összeállított tárlaton csupa szamarat ábrázoló alkotást tekinthetnek meg a látogatók. A programok középpontjában is a szamár áll: vesszőszamarat és csuhé csacsifogatot lehet készíteni, papírszamarat felszerszámozni, csapd le csacsit játszani, szamárfül és szamárpad rendhagyó tanórákon részt venni.
A szamár (Equus asinus) nemcsak a Bibliából ismert (Jézus születése, az emberi hangon megszólaló Bálám szamara), de sok szavunk is kötődik a szegény ember lovához: szamárkenyér, szamárköhögés, használjuk átvitt értelemben is: a kevéssé csillogó értelmű gyerek szamár, akinek a szamárpadban a helye. Aki butaságot beszél, az szamárságokat mond, aki fokról fokra magasabb beosztásba kerül az végigjárja a szamárlétrát. A középkorban többféle szamárünnepet tartottak, ezek vagy Krisztus bevonulását Jeruzsálembe, vagy a szent család futását a szamáron jelképezték, vagy éppen Bálám szamarára vonatkoztak. A szamárjáráskor büntetésként a bűnöst megfordítva egy szamár hátára tették és végigvezették a város utcáin. Az egyház a XV. században törölte el a szamárünnepet.
