Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Életem egyik legkedvesebb emléke egy kis olasz faluhoz, Vernazzához fűződik. Éppen húsvétkor érkeztem oda, az emberek ünneplőbe öltözve jártak-keltek a falucska utcáin, virágoztak a narancsfák a védett hegyoldalakon, a kis fogadóban pedig, ahol megszálltam, már készült az ünnepi ebéd. Kedves szakács-könyvíróbarátném, Anna Gossetti della Salda is elkísért bennünket a kirándulásra, akitől megtudtam, hogy a Minestra del Paradiso, vagyis a paradicsombéli leves a hagyományos nyitánya a húsvéti ebédnek Liguriában. Ennek tudatában figyeltem, ahogy Signora Ratti, a fogadósné tojásokból, reszelt sajtból, sóval és szerecsendiól elkészítette a habarást, majd a forrdogáló levesbe öntötte, és egy kevés reszelt sajttal még jobban besűrítette. A főfogás természetesen bárány volt, mégpedig sonkával és fehérborral elkészítve. Az olaszok a sonkát vöröshagymával együtt szotírozzák, majd a darabokra vágott, liszttel meghintett bárányhúst is hozzáadják, előbb egy kis erőlevest, majd fehérbort adva hozzá puhára főzik. Ezután a húst kiszedik a lábasból és meleg tálba rakják. Egy tojássárgákból és citromléből készített keveréket adnak a lábosban maradt raguhoz, néhány percig tovább főzik, s végül a húsra öntik.
A jóféle bárányhúsból készült fogásokért nem kell okvetlenül Itáliába menni. Székelyudvarhelyen például, a Ferenczy-féle vendéglőben már apáink idejében is sütögették húsvét idején a nevezetes bárányflekkent, mégpedig a vendégek jelenlétében, egy tüzesre hevített öntött-vaslapon. Előbb a kövérebbik felükön hirtelen megsütötték a húsokat, s amikor ropogós, piros kéreg sült rájuk, megfordították. A vendégek frissiben, sóval, paprikával, kenyérrel fogyasztották el a báránysültet, az asztal mellett.
Keszei mester, Bornemisza Anna szakácsa szerint a bárányt „egészben sülve, akár hidegen, akár melegen - kiváltképpen húsvétra - tyukmonnyal, (tojással), sásával (mártással)” lehet asztalra adni. Egy másik régi magyar szakácskönyv a XIX. század elejéről „Tormás bárányhúst eczetes lében” ajánl - egyéb bárányhúsreceptek mellett. „Darabokra vágván a bárányszegyet, tedd rézlábosba, s adj hozzá egy darab sódart, néhány csiperke gombát, egy csomó fűszeres zöldséget, egy fej szekfűvel megfűzött vöröshagymát, kakukkfüvet, mogyoróhagymát, babérlevelet, két gerezd kígyóhagymát, néhány szem egész borsot, darabka gyömbért, egy icze jó fehér bort, fél meszely málna eczetet, egy meszely jó húslevet, sót és erős tűznél hirtelen megfőzvén, a húst szedd ki, levét pedig átszűrvén szitán öntsd a hús fölé. A tál karimáját vakart tormával és petrezselyem zöldjével koszorúzván fel, külön tányérra adj mellé reszelt tormát is.”
Az osztrák konyhában a sült bárányszelet gombával, tejszínmártással a klasszikus, ma is népszerű húsvéti fogás. A szeletekre vágott sampinyont citromlével meglocsolják, sózzák, borsozzák, majd vajban szotírozzák. Ezután liszttel meghintik, kissé pirítják, tejszínnel és még egy kis vajjal néhány percig főzik. A bárányhússzeleteket sózzák, borsozzák, olajban megsütik, félretéve melegen tartják. Ezután serpenyőben vajat hevítenek, borjúhúslével kissé felöntik, befőzik, ezzel a félretett hússzeleteket körülöntik. Zöldborsós rizzsel szervírozzák - a gombát pedig külön adják mellé az asztalra.
