A „jakobinus gróf” Teleki Sándor, az 1849-es szabadságharc leverése után, franciaországi emigrációjában Alexandre Dumas barátja és közös hobbijuk révén, szakácstársa is volt. Teleki, aki az olasz szabadságharcban is részt vett Garibaldi oldalán, a háború után Itáliában élt, házában sokszor vendégül látta Dumas-t. A gróf naplójában följegyezte, hogy Dumas éjjel-nappal dolgozott, többek között egy nagyszerű szakácskönyv tervével is foglalkozott, amely később, 1873-ban jelent meg Grande Didtionaire de la Cuisine címen.
A diáriumban olvasható Teleki egyik kedvenc ételének, a spanyol olla potrida-nak a készítési módja is: Végy egy szép felsárt, velős konccal, egy hizlalt kappant, egy kövér rucát, két fogolymadarat, szép füstölt disznó oldalast, két borjúlábat, füstölt kolbászt, hurkát, továbbá négy olasz káposztát, burgonyát, jó adag murkot, petrezselymet, zellert, karalábét, vereshagymákat szegfűszeggel spékelve, és húsz cikkely foghagymát. Aztán végy nagy szemű paszulyt, csicseri borsót, lencsét és kását, s egy fazékban főzd meg. Ha a víz forrni kezd, szedd le a habját, majd tedd hozzá a hús- és zöldségféléket. Hints reájuk elegendő sót, paprikát, borsot és hagyd főni. Ha megfőtt, levét használd fel levesnek, a többit tálald ki egy tálba, a húsokat a középére, a veteményeket körülötte, költői ábránd és eszményiséggel.
Szerepel Teleki naplójában egy töltött káposzta receptje is, amely alighanem a francia mester ihletése nyomán jött létre. A gróf a káposztafejeket félbe vágja, leforrázza, majd vagdalt sertés- és marhahúsból, némi rizs hozzáadásával tölteléket készít. Ezzel úgy tölti meg a káposztalevelek közét, hogy a káposztafejek eredeti formája megmaradjon, majd egy füstölt szalonnával kikent lábosban sütőbe teszi és jól átsüti a töltött káposztákat.
