BUX 143348.41 1,52 %
OTP 45700 1,33 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Valami ízlik Dániában

Néhány hónappal ezelőtt írtam már a dán konyháról a nevezetes dán „vajas kenyér”, a smörrebrod kapcsán, most azonban, hogy Sándor Zsuzsa a Bagolyvár vendéglő konyhájában a dániai gasztronómiai élményeiről mesélt nekem, nem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy újból írjak erről a megejtően kedves konyháról, amely – akárcsak a miénk – minden fogásában hagyományos, természetes ízeket idéz. A Bagolyvár üzletvezetőjét mindenekelőtt a konyhában használt alapanyagok – a tejtermékek, húsok, tojások, baromfiak – természetes, tiszta ízei ragadták meg Dániában. Persze, a tengerparti országban – amely régi időktől fogva a világ egyik fontos halszállítója – az étkezésben az első hely a heringet illeti meg, amelyet ma is nagy mennyiségben halásznak, leginkább a Bornholm szigete körüli vizeken.

2004. január 8. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Számunkra elképzelhetetlenül sokféle formában fogyasztják a dánok a halat. Az egyiknél lisztben meghempergetik, serpenyőben megsütik és céklával, mustárral, valamint pirított kenyérrel tálalják. Egy másiknál a szálkátlanított halat pürésítik, majd liszttel, sóval és borssal golyókat formálnak belőle, kisütik és hagymaszószt adnak hozzá. És így tovább.
Dánia hajdan nagyhatalom volt, Margit királynő még Norvégia és Svédország felett is uralkodott. Azóta kis ország lett Dániából, de az ottaniak nem fogják fel tragikusan a változást: alighanem a legderűsebb, legkedvesebb nép Európában és a legkiválóbbak közé tartozik a kosztja is. Sándor Zsuzsa a többi közt egy felejthetetlen vacsorára emlékezik szívesen. Az első fogás gyümölcsleves volt, amely rebarbarából, ribizliből, földieperből és málnából készült oly módon, hogy előbb a gyümölcsök felét főzték vízben 5-6 percig, aztán leszűrték, hozzáadták a többi gyümölcsöt is, valamint a szükséges cukrot. Hagyták még egyet forrni, aztán burgonyalisztből készült habarással besűrítették és porcukorral, finomra vágott mandulával meghintve, tejszínnel tálalták.
Ezután töltött kacsa következett, amely nemcsak a kakukkfű és más fűszerek ízeit hordozta, de a húsa olyan puha és omlós volt, ami csak szemes gabonán, szabadon nevelt baromfitól várható el. Az aszalt szilvából és almából készült töltelék harmonikusan egészítette ki a kacsahús finom ízeit.
A desszert a dán étlapokon Parasztlány fátyolban néven szereplő specialitás volt, amely valóban régi, falusi fogás lehet, mert rozskenyér, cukor, vaj, almaszósz és tejszín kombinációja, egy kis csokoládéporral meghintve.
Saját dániai tapasztalataim alapján az előbbieket még megtoldanám azzal, hogy bármily sok haluk is van, s bármennyire kedvelik is a heringet, a dánok kedvence mégiscsak a sertéshús. Sertéstenyésztésük fejlettségére jellemző a félig-meddig tréfásan gyakorta emlegetett adat, amely szerint az országnak másfélszer annyi disznaja van, mint amennyi lakosa. A marhahúsnak és a borjúhúsnak sokkal kisebb szerepe van az étkezésben, birkát pedig nemigen fogyasztanak. A sertésből készített fogások közül a legnépszerűbb a vagdalthús, amelyet dán nemzeti eledelnek tekintenek, habár a készítésének módja nemigen különbözik a miénktől, csak a körítése más, amennyiben tejszínes párolt káposzta jár hozzá, szerecsendióval fűszerezve. Nekem ennél sokkal jobban ízlett azonban a sült sonkájuk, amelyhez egy egész nyers sonkát keresztben bevagdosnak, majd a vágásokat sóval, borssal bedörzsölik, s ezt követően 3-4 óra hosszat sütik 150 fokon, mígnem ropogós kéreg keletkezik rajta. Úgy vágják fel és osztják szét, hogy minden tányérra jusson a ropogósából is. A vöröskáposztával, főtt krumplival együtt, amit melléje adnak, valóban ínycsiklandó eledel.
A legérdekesebb dán fogás szerintem mindazonáltal a különleges töltött káposztájuk, amelyhez egy egész káposztafejet töltenek meg jóféle húsokkal. Ennek a receptjét közlöm itt.

Halász Zoltán
Halász Zoltán

Ez is érdekelhet