Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Ami a nyárson sütést illeti, abban a magyarok alighanem igencsak megelőzték a franciákat, hiszen az ökörsütést valóságos gasztronómiai remeklés szintjén gyakorolták már igen régen. „Antal mester sütött vala egy ökröt, az mely ökörbe csinált vala egy kövér juhot, az kövér juhban egy gyermekded borjút, az borjúban egy kövér kappant. Mikor immár az ökör megsült, a kappant kivötte, s meglátta ha megsült, tehát az ökör is megsült.” A XVI. századi Szakáts Tudományból való az idézet, s mivel a könyv szerzője az erdélyi fejedelem udvari szakácsa volt, feltételezhető, hogy még a legmagasabb körökben is gyakorolták a „barbecue” efféle magyar elődjét. Ennél is régebbi múltra tekint vissza a bográcsban való főzés. A honfoglaló magyarok eredetileg cserépbográcsot használtak, később lépett helyébe a vasból készült, majd a zománcozott bogrács. Jómagam a dunai csónaktúrák során vasbográcsban főztem a halászlét hajdan, imént kifogott pontyból, keszegből. Tudni való persze, hogy a halászlé készítésének számtalan módja van, a Tisza mellékén apróhalakból készített sűrítménnyel szokták gazdagítani, Baja, Mohács környékén metélt tésztát főznek bele. Akárhogyan készítik is azonban, nélkülözhetetlen fűszere a paprika; vannak, akik még a csípős paprikával sem érik be és friss hegyes- vagy cseresznyepaprikát is tesznek bele.
Sokféle barbecue-élményem volt szerte a világban. Egy amerikai partin, Fair Heavenben tanultam meg, hogy majdnem mindent lehet faszénparázs fölött sütni - kivéve a borjúhúst és bizonyos kényes halféléket. Alumíniumfóliába burkolva számos zöldségfélét és gyümölcsöt is finom ízűre süthetni roston: a zöldpaprikát, paradicsomot, még a nagyobb gombákat is; olívaolajjal vagy olvasztott vajjal megkenve közvetlenül tette a faszénparázs fölé, a rácsra a „merész” háziasszony - és az ízük szenzációs volt, már néhány percnyi sülés után is.
Különös barbecue-val találkoztam egy canberrai parkban, Ausztráliában. Diákok sütögették a telepesek kedvencét, a dampert - s amikor megkínáltak vele, kiderült, a mi lángosunkhoz hasonló tésztaféle, csak éppen szilvalekvárral ízesítve. Nem állítom, hogy különleges ínyencfalat lett volna. Viszont az illat, az eukaliptusz leveléé, amit sütés közben a parázsra vetettek, kellemesen járta át a sajátos lángost. Így végül is kellemes emlékem maradt a canberrai kóstolóról. Egy másik ausztráliai barbecue-élményem nem a fővárosban, hanem a tengerparton esett meg, ahol egy szabadtéri sütőalkalmatosságon rákok főttek-sültek. A homárok hőálló tartályban voltak, tengeri fűbe ágyazva. Amikor elkészültek, a rákhúst finoman járta át a tenger sóssága és a tengeri fű hasonlíthatatlan, kellemes illata.
Spanyolországban ilyenkor, nyáridőben paella-főző versenyeket tartanak, amelyek során a népszerű fogást szabad ég alatt készítik el. A paellának tudvalevően nagyon sok - talán száznál is többféle - változata van: rizs, húsok, a tenger gyümölcsei és zöldségfélék alkotják a sokféle paella-fogást, néha előételnek fogyasztják, gyakrabban főételnek, hol házikosztnak, hol ötcsillagos éttermekben, de némelykor szabad tűzön készítve is. Amikor barbecue-nak készítik, fűszeres choriza kolbászt olívaolajban pirítanak, paprikával, feketeborssal fűszerezik, majd egy tűzálló cserépedényben, a cassolában rizzsel s egyebekkel főzik össze egy szabadtéri tűzhelyen.
Firenze mellett, a fiesolei dombokon voltam tanúja - és élvezője - egy itáliai barbecue-nak, ahol olasz barátaink aristát készítettek számunkra a nyaralójuk udvarán. Azzal kezdődött, hogy rozmaringot, fokhagymát, sót, borsot kevertek össze, majd a fűszerrel apródonként megtöltötték a pici lyukakat, amelyeket előzőleg a megsütendő sertéscombba vájtak. Mikor ez megtörtént, még jócskán meghintették sóval, őrölt feketeborssal a combot, amelyet ezt követően nyársra húztak. Hosszú, türelmet igénylő műveletnek bizonyult a sütés - közben a combot újból és újból megkenték saját levével -, és beletelt másfél órába, míg elkészült. Akkor tudtam meg, hogy a neve tulajdonképpen mit jelent: a legenda szerint az 1430. esztendőben tartott firenzei ökumenikus zsinaton görög papok is részt vettek, és amikor a nyárson sült sertéscombbal kínálták őket, elragadtatva jelentették ki, hogy „aristos”, ami görögül fölségeset jelent.
