Egy történet, amely meghódította a világot - ezzel a szerénynek aligha tekinthető, ám kétségtelenül helyénvaló mondattal indítja útjára az Alul semmi előadását a szolnoki Szigligeti Színház. A mondat - ezt filmtörténeti tény, majd színházi diadalmenet bizonyítja - tökéletesen igaz. A The Full Monty világsikert aratott, históriája magával ragadta a nézőket, a film zenéje Oscar-díjat kapott. Nem érdemtelenül. Aztán, ahogy az már nemegyszer előfordult, a Broadway bölcsei ráéreztek a további siker lehetőségére. A filmforgatókönyvből Terence McNally munkája nyomán színdarab lett, a dalokat David Yazbek varázsolta színpadra, s innen már csak egy lépés volt az Alul semmi világpremierjéig. A musical San Diegóból három éve indult útjára, meg sem állt a Broadwayig, majd onnan egyenesen tovább a nagy musicalszínházakig. Útjának minden állomását siker kísérte.
Az ok könnyen érthető, igen egyszerű: az Alul semmi jó színház. Keserédes hangulatával, groteszk humorával magával ragadó - egyszerre szórakoztató s némi szomorúságot árasztó - története, a zenés műfaj kavalkádjából kibontakozó zenéje, a zenés-táncos színház eszközeinek megmutatására alkalmas fölépítése lehetőséget teremt arra, hogy egy tehetséges csapat a legjobb szinten szórakoztasson. Mindez együtt (tudjuk, néha már külön-külön is) nem kevés. Ráadásul a Szikora János kedvvel, érzelmekkel s nagyszerű ritmussal rendezte szolnoki előadásban minden együtt van.
Nézzük először a történetet. Az acélgyári nagy leépítés során egymás után kerülnek utcára a munkások. Állás sehol, anyagi helyzetük kilátástalan. A kudarcérzést, a megalázottságot még fokozza, hogy a feleségek dolgoznak, s kedvükből, no meg pénztárcájukból még arra is telik, hogy egy-egy estére a „Csak nőknek” feliratú bárban magukat kéjjel mutogató, sztriptíztáncos fiúkban gyönyörködjenek.
Az elkeseredett munkások fejében megszületik a nagy ötlet. Van kiút, csak nekik is meg kell mutatniuk, mit tudnak. Ketten persze nincsenek elegen a nagy show-hoz. De ott van még a többi elbocsátott: a majdnem öngyilkos, mama kedvence biztonsági őr, a különös produkcióval próbálkozó, fura alak, a fekete, nem elég „tréfás” Csődör, no meg az elegáns, de nem kevésbé munkanélküli osztályvezető. Együtt a hatos fogat, indulhat a nagy vállalkozás. Kezdődhet a gyakorlás, következhetnek a próbák, hogy majd az előadáson, a nagy vetkőzésen kiderüljön minden. Minden. A legteljesebb igazság. Még az is, mire képes végső elkeseredettségében egy férfi, hol van az a pont, ahol még a legádázabb asszony is megérti a férjét. Nos, az Alul semmi sikerének valószínűsíthető titka, hogy még ezekre az utóbbi kérdésekre is választ ad. Nem bántón, nem okoskodón; finoman, halkan, de mégiscsak. Ismerjünk csak magunkra.
Aztán ott van a zene, s benne sokféle műfaj: rhythm and blues, funky, balladisztikus blues, latinos tánczene. A szolnoki előadás zenei vezetője és karmestere, Rácz Márton tökéletesen irányítja a muzsikusokat és az énekeseket, akik, bár többségük prózai színész, pontosan eleget tesznek a zenés játék kívánalmainak. A rendező, a zenei vezető és a koreográfus, Bodor Johanna közös munkáját hitelesítve remek karakterek jelennek meg az előadásban, megfelelő énekesi teljesítménnyel. Gazdag Tibor, Petridisz Hrisztosz, Mertz Tibor, Zelei Gábor, Horváth Gábor, Bebe sztriptíztáncossá előlépett munkanélkülije, Kúnos Roland apjáért rajongó Nathanja pontosan felépített figura. Az asszonyok szerepeiben Huszárik Kata, Gombos Judit, Lugosi Claudia, Melkvi Bea teremt jellegzetes alakot. Az előadásban Sztárek Andreáé a ziccerszerep. A kortalan, agyoncigarettázott, sokat próbált és sokat látott zongorakísérőnőt játssza. Minden mozdulata, minden gesztusa, minden lépése kidolgozott, megkoreografált. Pontosan tudja, mikor lépjen úgy, hogy bokája kicsússzon alóla, mikor köhögjön, mikor szívja le a füstöt. S miként éreztesse a „fiúkkal”: mindenkinél többet tud erről a keserű életről. Alakítása tökéletes.
Egy történet, amely meghódította a világot, egy szórakoztató előadás, amely meghódította immár a Szigligeti Színház közönségét is, s talán majd túljut Szolnok határain.
Róna Katalin