Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Március idusa közeledvén, időszerű megemlékeznünk egy olyan ételről, amelynek a legenda szerint maga Petőfi Sándor volt a névadója. A mindmáig igencsak népszerű Székely-káposztáról van szó, amelynek származásáról különféle teóriák vannak forgalomban.
Az egyik feltevés szerint Székelyföldről származik, ami valójában elképzelhető volna, hiszen nem egy kitűnő káposztaétel kimutathatóan Erdélyben született, onnan terjedt el az egész országban. Elég talán, ha példának a felséges kolozsvári káposztát említem, vagy a töltött káposzta erdélyi változatait, amelyek némelyikébe majorannát, csombort s más fűszereket is kevernek a só, bors, paprika mellett, majd forrázott édes káposztába rakják a tölteléket.
A valóság azonban más. Pákh Albert, a jeles író - az 1848-as márciusi ifjak egyike - feljegyzéséből ismerjük a Székely-káposzta születésének igazi történetét. Eszerint két esztendővel a történelmi március előtt, 1846 tavaszán történt, hogy Pest vármegye levéltárosa, Székely József, aki történetesen jó barátja volt nemcsak Pákh Albertnek, de Petőfi Sándornak is, betért vacsorázni a hivatala közelében - a Városház utca és a Vármegye utca sarkán - lévő Arany Ökör fogadóba. Székely törzsvendégnek számított az Arany Ökörben, a vendéglős ezért igencsak zavarba jött, mert közvetlenül zárás előtt nem tudta friss vacsorával ellátni a késői kosztost. Szabadkozott, mondván, hogy már mindent felszolgáltak, a konyhán csak némi savanyú káposzta meg pörköltmaradék található, semmi egyéb. A levéltárosban - Pákh Albert szerint - ekkor „megvillant az isteni szikra”: a konyhába ment. Megtekintette a maradékokat, majd megkérte a szakácsot, hogy a pörköltet a káposztával keverje össze, melegítse fel, majd némi tejföllel is öntse nyakon. Aztán nekiült és jóízűen bekebelezte az újonnan kreált fogást.
Nevezetes környék volt, ahol ez történt. A ma is álló klasszicista házban voltak a Magyar Tudományos Akadémia helyiségei a második emeleten, a középszárnyban pedig a nevezetes Károlyi-Trattner-féle nyomda működött.
Nem messze innen volt az ifjúság kedvelt találkozóhelye, a Pilvax kávéház és történetesen itt volt Petőfi Sándor és Jókai Mór közös lakása is. Így történhetett, hogy Székely József vármegyei levéltáros úr merész tette, amely új fogással gazdagította a magyar konyhát, hamarosan ismeretessé vált városszerte. Székely sokszor meghívta barátait az Arany Ökörbe és szívesen traktálta őket a maga kreálta új fogással, amely mindenki tetszését elnyerte. A Székely-káposzta elnevezést állítólag maga Petőfi Sándor adta neki.
