Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarországi építészet e tárgyalt időtömbjeit két nagy stílus befolyása jellemezte: a románé, majd a gótikáé. Az első egységes európai irányzat, a romanitás hatásának korszakában az építő- és a képzőművészetet a kommunikáció eszközeként is alkalmazták, arra, hogy tanokat, világnézetet közvetítsen a nép írástudatlan tömegeinek, akiket az írott szó nem tudott elérni. A gótika valami gyökeresen újat hozott: nyitást egy teljesen más, a gondolati szikárságtól és a zordon merevségtől elszakadó, a nemes derűt előtérbe helyező életérzés felé, a szigorú isten képzete helyett a jóságos, kegyes isten felé.
Építészeti emlékeinkben ott van mindaz a jó és rossz, ami azzá tett bennünket, amik ma vagyunk. Születésük, gazdagodásuk épp úgy jellemzi az ország sorsának alakulását, mint a pusztulásuk. A gond pedig, amelyet reájuk fordítunk, bennünket jellemez. Ha úgy vesszük, hogy magunknak tartozunk a megismerésükkel, ám a gyermekeinknek a megóvásukkal, ki-ki megítélheti, mennyire lehetünk elégedettek önmagunkkal.
Amit e könyvek elébünk tárnak, az nemzeti önismeretünk egyik meghatározó része. És tegyük rögtön hozzá: ahogyan mi nem kevéssé a múltbeli és jelenkori építészetük szerint ítélünk meg más népeket, a mi építészetünk állapota is igen jelentős tétele bizonyítványunknak. Divatos szólamunkká lett: „csatlakozunk Európához" – e kötetek ékes bizonyságát szolgáltatják annak, hogy Európa ezer éve itt van, és mi ezer éve európaiak vagyunk. Nézegetve-olvasva be kell látnunk azonban azt is, hogy bizony bőségesen van tanulni valónk. Elmegyünk Rómába, Párizsba, Spanyolországba, ki tudja, még hová, és áhítattal megcsodáljuk az ottani építészeti emlékeket. Azután kézbe vesszük ezeket a köteteket és döbbenten nézzük, mennyi szépség, mennyi kincs van tőlünk karnyújtásnyira, amelyekről fogalmunk sem volt. A teljes igazsághoz tartozik az is: épített örökségünk nem csekély része ma már olyan állapotban van, hogy produktumait az avatatlan szem alig – vagy már egyáltalán nem – ismeri fel. Kell a láttatás mestersége, művészete ahhoz, hogy a maradványokban meglássuk az értéket. A kötetek alkotói ennek érdekében igen színvonalas munkát végeztek. A leírások, magyarázatok pedig nem csak a megismerést segítik, hanem sokhelyütt azt is, hogy beleélhessük magunkat a kor, a hajdani környezet hangulatába.
Külön kiemelést érdemelnek a kötetekben található keretes írások, amelyek tömör, enciklopédikus szócikkekként ismertetnek témákat, fogalmakat. Jól segítik mind a szöveg megértését, mind pedig a korra és építészetére vonatkozó ismereteink bővítését. Ezek mellett a kislexikonnak nevezett részek építészeti fogalmakat magyaráznak.
Amint a Magyar Kódexnél és a kiadó másik, most futó sorozatánál, a Kontinenseknél már megszokhattuk, e kötetek értékét és az általuk nyújtott szellemi élvezetet nagyban emeli az igen szép képanyag, a míves kivitel.
Osman Péter
