Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az első világháború utáni legelső teljes „békeévben", 1919-ben egy napon kétfedelű repülőgép szállt egyenest a Tabu nevezetű ausztriai felhőkarcoló tornya iránt. A véletlenül a közelben tartózkodó híres grafikusművész emlékezetében rögződött látvány inspirálta a képet, amely mai szemmel akár a végzetes becsapódás előtti pillanat rekonstrukciójaként is lehetne felfogható. Hogyha a dolog igaz volna. De az ábrázolt jelenetnek a valóságban feltehetően nem létezett semmilyen konkrét előképe, mint ahogyan nem létezett sem Ausztriában, sem másutt Tabu nevű felhőkarcoló sem.
A mű a maga korában „új irányzatú" osztrák képzőművészcsoport egyik nagytehetségű tagjának, Julius Klingernek 1919-ben készült reklámalkotása, amelyet a Tabu nevű papírgyártó cég megrendelésére készített. A művész többnyire fekete-piros színű grafikái között számos az olyan, amely magasra törő épületet ábrázol. A Tabu „felhőkarcoló", szokatlanul dísztelen homlokzatával, a jóval későbbi kor építészeti stílusát reprezentálja. Az pedig már ugyancsak a képtől nekilódult mai fantázia dolga volna, hogy megpróbálja kideríteni: milyen allegorikus mondanivalót szolgált vajon a meghökkentő tartalom s a különös, morbid kifejezés.
A New York-i World Trade Center tragédiájának, a kettős repülőgépes merénylet tényének ismeretében a szemlélő számára a legkézenfekvőbb dolog a – természetesen minden valós alapot nélkülöző – asszociáció, a nyolcvankét esztendős nyomat és a minapi televíziós képek kétségtelen részlethasonlóságainak „rímeltetése". A grafika jobb alsó sarkában álló sisakos, lándzsás figura például azt a manhattani sisakos tűzoltót idézi fel, aki a szokatlanul alacsonyan szálló óriás utasszállítót nézte, pillanatokkal a történtek második felvonásának bekövetkezte előtt.
A véletlen egybeesésekkel szembenáll azonban a leglényegesebb különbség. Az elképzelt 1919-es történet egy közvetlenül háború utáni világhelyzet helyi epizódja. A 2001-es valóságképek egy közvetlenül fenyegető háború tűzjelei lehetnek. Szögezzük le mindenesetre, hogy a reklámrajz a fölkeltett borzongató képzettársítások ellenére sem valamiféle jóslás, még ha Nostradamus újból nekilendült divatkultusza ezt sugallná is.
A közölt kép egyébként a Gebrauchsgrafik című folyóirat 1927-es 4. számában jelent meg.
G. M.
