Az európai gondolkodásmód igen nagy árat fizettet velünk civilizációnk kétségtelenül hatalmas, bár nem mindig áldásos vívmányaiért. Értékrendjét akarva-akaratlanul is követve csorbítjuk létünk teljességének nagy szeletét. Ez az értékrend úgy emeli magasra a szellem emelkedettségét, hogy egyben arra tanít, méltatlan és alantas dolog fenntartások nélkül élvezni a testi örömöket. A Kelet gondolkodása ebben okosabb a miénknél. Ahogyan a gyógyászatban egységes egészként kezeli az embert, úgy az élet megélésében is a teljesség keresésére tanít, arra, hogy igyekezzünk a lét minden területén művészetté fejleszteni annak élvezetét. Ez a legbenső lényege a Kámaszútra, az ősi India bölcsei üzenetének is: merjünk nyíltan törekedni arra, hogy az életet a földi szerelem örömeivel gazdagítsuk, és tanuljuk meg, hogy ebben a helyes gondolkodás legalább olyan fontos, mint a kifinomult technika.
„Míg a nemi kapcsolatok kiteljesítésének művészetét vizsgálja, egyben hozzásegít mind a másik fél felszabadításához, mind a magunk belső bilincseitől való megszabaduláshoz.” A mű bevezetőjéből - amelyet egy világhírű indiai filozófus, Csaturvédi Badrinath írt - idézve: „A Kámaszútra szerzője számára az emberi test éppoly szent dolog, mint a szellem: a nemiség minden formája éppoly tiszteletre méltó, mint a szellemiség. A kettő egymásba folyik, s együtt hozzák létre az életöröm energiáját. Ha elválasztjuk őket egymástól annak a téves nézetnek az alapján, hogy az egyik durva, a másik kifinomult, hogy az egyik alantasabb, a másik pedig magasztosabb megnyilvánulása az emberi tudatnak, akkor az első lépést tettük meg azon a tévúton, amelyen járva megerőszakoljuk az emberi értéket.” A Kámaszútra arra tanít, ami a döntő különbséget teszi a közönséges szex és a nemes erotika között. „A szerelmi gyönyör létrehozója a két emberi lény a maga egészében. A gyönyört nem különíthetjük el a másik lénynek járó tisztelettől. A szeretkezés művészetéhez, az érzékiséghez szervesen hozzátartozik az érzékenység, a lelki finomság megőrzése.” S amint a bevezető kiemeli: a szeretkezés kifejezésére használt fogalmának valódi jelentése „közös gyönyör, harmonikus élvezet.”
A Kámaszútra egy korábbi magyar kiadása, amelyet a híres Kelet-kutató, Baktay Ervin fordított, imígyen magyaráz: „Káma a tulajdonunkká vált dolgok élvezete a hallás, tapintás, látás, ízlés és szaglás öt érzékének segítségével, melyek azonban a szellemmel és a lélekkel váljanak eggyé. Ebben az a különleges kapcsolat lényeges, mely az érzékszervek és az érzékelt dolog közt áll fenn. A gyönyör tudatossá válta, mely e kapcsolatból ered, Kámának neveztetik.”
Különösen figyelemreméltó tanítás - főként olyan időkben, midőn a kapcsolatok és általában az érzelmi élet elsekélyesedése fenyeget -, hogy a férfi és a nő közötti erotikus szerelmet meg kell alkotni. Eszerint a férfi-nő kapcsolat minden megnyilvánulása a dharmán alapul. A dharma három fő jellemzője pedig ekként összegezhető: Az első a prábhava, ennek jelentése „táplálás, becézés, felvirágoztatás”. A második a dharana: „támogatás, fenntartás, összehozás, megerősítés”. A harmadik az ahimsza: „nem szabad megerőszakolni a másik lényt”. Így a másik bármifajta elnyomása, lealacsonyítása, megalázása, eltaszítása, megsebzése és megerőszakolása nem más, mint a dharma tagadása, a nemes kapcsolat alapjának elpusztítása.
Kevésbé tűnik ajánlatosnak a vajákolásban is követni a könyv tanácsait. Sorol például keneteket a férfi „lingájának” megnagyobbítására - ám bármily tetszetős is az ígért hatás, a kockázatokról és mellékhatásokról előbb feltétlenül kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét.
A Kámaszútra e kiadásának különlegességét az illusztrációk adják (Lance Dane fotói). Az ősi indiai művészet csodálatos szépségű alkotásai, miniatúrák, festmények, faragványok, szobrok sorakoznak lapjain. (Officina '96)
Osman Péter
