Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem lehet mindenkinek természetes adottsága a jólöltözöttség tudományához. A Vince Kiadó olvasmánynak is nagyszerű, fotókkal bőségesen illusztrált új könyvének, A gentlemannek (szerzője, Bernhard Roetzel Németországban élő formatervező, divatszakértő) jóvoltából szinte mindenre tanácsot kapnak az urak nyakkendőtől a cipőig, alsónadrágtól a szmokingig, a barbourdzsekitől a filofaxig (gyűrűs jegyzettömb), az anyagok és a színek egyedi társításától a mindennapi és az alkalmi öltözékekig.
És nemcsak abban segít a könyv, mit öltsön magára az elegáns férfi, de szól egyebek közt a bajuszról és szakállról, a hajviseletről és hajápolásról, az illatszerek ábécéje mellett ismerteti az „örök illatokat”, például a Halstont, a Dior Eau Sauvage-át, a Grey Flannelt.
Elkalauzol híres műhelyekbe is - a csináltatott öltönyök Mekkájába: a londoni Savile Row utcába és az olasz mesterek szabóságaiba, beavat az öltönykészítés művészetébe Gieves & Hawkes módra. Felidézi a máig etalon walesi herceg öltözködési szokásait és leleményeit, elárulja, hol dolgoztat Károly herceg, Sean Connery, Eric Clapton, Mick és Bianca Jagger vagy Paul McCartney, leírja a hamisítatlan tweedöltöny ismérveit, rövid ismertetést közöl a híres olasz öltöny- és ingkészítő műhelyekről. A világhírű brioni öltönyöket híres kedvelői népszerűsítik: Clark Gable, Gary Cooper, John Wayne, Henry Fonda, Richard Burton, Peter Sellers és Sidney Poitier, de találkozunk a sálkedvelő Marcello Mastroiannival, a szemüveges Luciano Benettonnal és Woody Allennel, a pipás Georges Simenonnal és a híres reklámszakember David Ogilvyval. Thomas Mann a dohányzás gyönyörűségéről vall, Gianni Agnelli óraviselő szokásaiba avat be, Konrad Adenauer és Gary Cooper azt példázza, kinek milyen szabású nadrág előnyös. Andy Warholról pedig megtudjuk: rajongott a farmerért és ő - helyesebben asszisztense, Vincent Fremont - viselt elsőként „öltönyzakót” Levi’s 501-es (élesre vasalt) farmernadrágjához, megteremtve a Warhol Look stílust. Fred Astaire szürke flanellnadrágja fogalom volt, Ernest Hemingway viszont előszeretettel viselt klasszikus khaki rövidnadrágot. A kalapok kedvelőit Fred Astaire, Frank Sinatra, Pablo Picasso és Sir Winston Churchill bátorítja e szokásukban.
Megtudhatjuk továbbá, hogy aki barbourdzsekit vesz magának, egyben a gazdagok és sikeresek nemzetközi életstílusát is megvásárolja, valamint, hogy a kabát nem csak az időjárás viszontagságaitól óv, de „beszélő köntös” is: elárulja, dolgozni, sportolni vagy éppen operába készülünk-e.
A gentleman elvisz a fűzős, csatos és bebújós, elegáns és sportos cipők, papucsok világába is, ismereteket szerezhetünk a klasszikus angol és amerikai modellekről és az olasz mokaszinról, a Church’s, a Crockett & Jones, a Cheaney, a John Lobb, a Lotusse, a Bass, a Sebago, a Gucci, a Moreschi, a Gatto, a J.P. Tod’s, az Alden, a magyar Vass László és sok más világhírű cég modelljeiről és műhelyeiről.
A szerző figyelme kiterjed az óra, a mandzsettagomb, az öv és a nadrágtartó, a cigaretta, a szivar és a pipa, az esernyő, a szemüveg és a zsebkés történetére és használatára is, amelyek épp úgy az elegáns férfi ismérvei, mint például a jól megválasztott váll- vagy aktatáska, vagy éppenséggel a jól csomagolt bőrönd, az otthoni kényelmes elegancia (pizsama, háziköntös és papucs). Mit rejtenek a férfizsebek? címszó alatt a cigarettatárca és öngyújtó, a töltőtoll, a levéltárca, a kulcstartó, a pénztárca és a mobiltelefon fajtái és „használati utasításai” találtatnak.
Csakhogy - írja a szerző előszavában - legyünk tisztában azzal, hogy nem a ruha teszi az úriembert és megfordítva. A valódi gentleman még ruhátlanul is az. Az öltözékünk a személyiségünk névjegye. A gentleman stílusa azonban nem jelent egyet a vaskalapos konzervativizmussal. A Levi’s farmer egy csináltatott tweedzakóval éppúgy elfogadott hétvégi viselet, mint a Sperry márkájú bőrfűzős mokaszin egy Ralph Lauren-féle chinonadrággal és Gieves & Hawkes blézerrel.
A gentlemannel egyetlen picike bajom van: hű követése leginkább jómódú angol úriemberek és más, egyszerű milliomosok kiváltsága. De tanulni azért nekünk, magyaroknak is lehet belőle.
Hegedűs Eszter
