Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Korábbi nemzedékek ifjúkorának közös olvasmányélménye volt A régészet regénye. Sokan belőle éreztek rá először, mit is jelent és hogyan is történik a letűnt civilizációk titkainak faggatása. Most, a Magyar Könyvklub új sorozatának elegáns kiállítású könyveit szemlélve látható, mennyit fejlődött, hogyan kényezteti e tárgykörben is az érdeklődőt kortársi könyvkiadásunk jobbik része. A mai, sokszor kényszerű, az időhiány szabta igényekhez alkalmazkodik a kötetek feszes szerkesztése, amelynek köszönhetően az információk javát képek hordozzák ugyan, hiszen az ilyenfajta modern könyv már nem regény, ám a kiegészítő-magyarázó elbeszélő részekben mégis megtaláljuk a régészet varázsos romantikáját, hangulatát.
A sorozat első kötete Ó-Egyiptomba kalauzolja az olvasót. Oda, ahol „a ma emberét is bámulatba ejtik és csodálattal töltik el a műalkotások, amelyek túlélték az évezredeket és napjainkban is kifürkészhetetlen titkok őrei.” Hiszen örök téma például a piramisok rejtélye. Amilyen lélegzetelállítóak azonban ezek a monumentális alkotások, olyan megkapóak a kor művészetének kisebb, olykor egészen apró remekei is. A nagyság többnyire zord fenségével szemben ezek nagyon is emberiek, gyakran kifejezetten kedvesek.
A régi egyiptomiak az írás művészetét is a legmagasabb színvonalon művelték. A kötet megismertet a Halottak Könyvével, amely a „nagy utazáshoz” ad kitanítást. Aki pedig azt hinné, a fáraóknak még nem kellett gyakorolniuk a politika mesterségét, az olvassa itt II. Ramszesz szózatát az építőmunkásaihoz: „Ti válogatott és a szakmában járatos, ügyes kezű munkások! Ti vagytok azok, akik emlékeket faragtok nekem... Én ismerem a ti hősies, kiváló munkátokat: mindenki örülhet, aki ebben dolgozik, hiszen a hasa tele van. A csűrök tömve vannak gabonával számotokra, mert nem akarom, hogy egy napig is hiányt szenvedjetek táplálékban.” Modern korunk egyetlen diktátora sem mondhatná ékesebben.
A könyv oldalain elénk áll a nagy fáraók sora, köztük a titokzatos vallásújító Ehnaton, a legendás Tutanhamon, akihez leginkább kötődnek a fáraók átkának borzongató feltevései, Hatsepszut, az asszony fáraó, akinek alakja európai világunkból leginkább talán Nagy Katalinéhoz hasonlatos.
Az út innen Mezopotámiába vezet. Találkozhatunk a hajdan nyelvi rokonaink hírébe hozott sumérokkal, mai ismereteink szerint az írás feltalálóival. Megismerhetjük a legrégibb fennmaradt epikus költeményt, nagy királyuk, Gilgames eposzát. Rácsodálkozhatunk Ebla páratlan értékű dokumentumkincsére: 17 ezer ékírásos agyagtábla, köztük könyvelési, közigazgatási iratok, jogi okmányok, irodalmi művek. Látjuk Mári városát, Ur királyi temetkezési helyének kincseit. A legutóbbi évszázadok építészetében oly markánsan megjelenő birodalmi stílus a maga monumentális alkotásaival talán az asszír királyok alatt teljesedett ki először, hogy hirdesse - mint azóta is - építtetőinek nagyságát.
Közel-Kelet. Kánaán, a Biblia földjén járunk. Máig fennmaradt régi, szép hagyomány: ninivei domborműveken láthatjuk, hogyan foglalták el az asszírok i.e. 701-ben a kánaáni Lákist és hajtották el a hadifoglyokat és egyéb zsákmányukat. Jerikó, a legősibb város. Történelem előtti élete teljes pompájában először i.e. 8350 és 7350 között bontakozott ki, az első település felett 25 különféle lakóréteget lehet megkülönböztetni. Arad, egy kánaáni nagyváros a Negev sivatagban. Kumrán és a nagyhírű holt-tengeri tekercsek. Büblosz, a főníciai város csodás látképei és építészeti emlékei. És az út betetőzése: Jeruzsálem.
Osman Péter
