Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Kíváncsi arra, milyen kertje lehet Bálint Györgynek, mindenki Bálint gazdájának, a hozzá közelebb állók Gyuri bácsijának? Tudni szeretné, mit szeretnek kertjükben olyan tévés személyiségek, mint Berkes Zsuzsa, Csiszár Jenő és kosárlabdázó párja, Újvári Eszter? Dömsödi Gábor vagy Fábry Sándor? Esetleg a művészvilág „kertészeinek” gyepjére vetne egy pillantást? Beengedi az érdeklődő hobbikertészt Gregor József, Kállay Bori, Márta István, Nagy Bandó András, Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter, Pécsi Ildikó, Ragályi Elemér, Rost Andrea, Sasvári Sándor, Sztankay István, Szyksznian Wanda, Drahota Andrea és Kozák András. De nem lenne teljes a stáblista, ha kihagynám Verebes István, Czigány Ildikó, Farkasházy Tivadar, Lajos Mari és Hemző Károly vagy Pártai Lúcia és Aigner Szilárd invitálását a felsorolásból.
Ők azok, akik mesélnek arról, mit jelent nekik az a néhány négyzetméternyi vagy néhány hektárnyi birtok, amelyet kertjüknek tudhatnak. Az interjúkból kiderül, mikor és miért döntött úgy többségük: a várost maga mögött hagyva a zöldet választja lakóhelynek, esetleg ide menekül a mindennapi mókuskerékből. A könyvben található sok színes fotó - szinte mindet a szerző készítette - is bepillantást enged a kertbe, ami talán magyarázatként szolgál majd arra, Nagy Bandó András mit csinál az erdei sétán talált fadarabokkal, Rost Andrea Olaszország iránti vonzalmát hogyan tükrözi környezete, miért nő minden tízszer nagyobbra a Drahota-Kozák házaspár kertjében. Persze vannak kertek, ahol az apák nyomdokaiban járnak a művészek, hiszen Fábry féltve őriz egy fél körtefát gyermekkorából, míg Pécsi Ildikó kertjében a mai napig nyílnak az édesanyja ültette rózsatövek, nagyapja barackfája pedig ontja a gyümölcsöket. Miben rejlik Ragályi Elemér „virágvilágának” nyugalma, hol áll Verebes István „illatkapuja”, Kállay Boriék Benedek nevű unokája továbbviszi-e a nagymamája természetszeretetét? Ki az, aki lovakat tart, és kinek hiányzik a „boldogságához” még egy szamár is, hogyan élnek együtt halakkal, macskákkal, kutyákkal a színpadról, képernyőről vagy az újságok hasábjairól ismert kedvenceink? Ezekre mindre választ ad Radványi Dorottya kötete, és emellett még számos olyan rejtélyre derül fény, amely közelebb visz a megoldáshoz, mert tudjuk, aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet, és talán az utolsó interjút is elolvasva azt is megállapíthatjuk, tényleg majdnem mindennek kert a lelke.
O. A.
