Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Azt hihetnénk, a magyar kulturális közbeszéd új keletű jövevényszava a mintegy évtizede sűrűbben használatos kifejezés, a klezmer. Holott része szókincsünknek immár jó három és fél évszázad óta, csupán átaludta a fél közelmúlt ötven-hatvan esztendejét, amikor és amikortól - köztudott okok folytán - gyakorlatilag valóban nem létezett nálunk sem a tevékenység, sem a tevékenykedői kör, amelyet megjelöl. A szó eredeti, héber formája az énekkísérethez használt hangszereket jelentette a rabbinikus irodalomban. Mai értelmezése szerint a klezmer egy sajátos földrajzi régió: Kelet (de kicsit azért Közép) Európa népzeneművészetének zsidó fogantatású változata. Ennek a német, osztrák, lengyel, ukrán, orosz, cseh, magyar, román gyökerű muzsikának revivalje, újjászületése és egyidejű újrafelfedezése hívta létre az első modern magyar együttest, a kárpátaljai származású Jávori Ferenc vezette Budapester Klezmer Bandet.
Zsidó muzsikusok jelenlétét Magyarországon a XVII. század közepétől mutatják az összeírások. Viszonylagos társadalmi megtűrtségük egyetlen lehetséges magyarázata az elvitathatatlan tehetség. Ezeknek a valahai híres és kiváló zenészeknek klasszikus hazai irodalmi méltánylása a Csokonai Vitéz Mihály Dorottyájában olvasható megjegyzés, amikor is vígeposzában a költő elismerően tudósít arról, hogy Toponárban micsoda tüzes nótákkal szórakoztatta a vidám társaságot a karvezető Izsák. Talán nem túlzottan merész a laikus filológusi feltevés, hogy a debreceni poéta legalábbis hallhatta hírét a vele kortárs nagykállói csodarabbinak, Taub Jichaknak (azaz: Izsáknak), a Szól a kakas már című, világszerte - azóta is mindenütt magyarul - énekelt dal szerzőjének. S talán nem érdektelen, hogy az a Rózsavölgyi Márk, akinek halálára 1848-ban az őt szeretve tisztelő Petőfi búcsúzó költeményt írt (Olyan Istenigazában tudtad te, / Hogy hol fekszik a magyarnak a szíve) - eredetileg nemzetközi vonatokon dolgozó klezmerzenész volt.
Erről a magyar folklórnak is részét képező jelenségről szól az innsbrucki egyetem zenetudományi intézete vezetőjének, Walter Salmennek A klezmer zene és eredete című könyve (Athenaeum 2000 Kiadó-Rózsavölgyi és Társa, készült a Gyomai Kner Nyomdában). A teljesség igényével készült tudós mű elsősorban tárgyának történeti feldolgozása, olyan felettébb olvasmányos fejezetekkel, mint például a különböző hangszerekről szólók, vagy mint amelyek a klezmer funkcionális sokoldalúságát taglalják: jelenlétét zsinagógától nászházig, táncoktól-báloktól fogadókon-kocsmákon át a zenés színpadokig, megszólalását vallási és családi ünnepeken.
A függelék korabeli dokumentumokat közöl, amelyekhez gazdag, nálunk eddig soha nem publikált képanyag járul. (A kötet CD-mellékletén a Veszprémer Klezmer Band hallható.)
Hárs György
