Czeizel Endre, a neves orvos-genetikus több tanulmányt és egy sikeres könyvet (Sors és tehetség) publikált az emberi képességek megnyilvánulásairól és törvényszerűségeiről. Jogos büszkeséggel olvashattuk említett művében, hogy a Kárpát-medencében mennyi kivételes adottságú személy született. Költők - gének - titkok című új tudományos-ismeretterjesztő könyvében 16 magyar költő családfaelemzésére vállalkozott, eddig nem alkalmazott megoldásban. A poéták géniuszának eredetét a szülőkben lappangó szokatlan gének bennük történő összetalálkozására vezeti vissza, amely rendkívüli kreativitással társulva Petőfi-, Ady-, József Attila-formátumú költőket eredményezhet.
Milyen genetikai okokra vezethető vissza a géniuszok tehetsége? Genetikailag sejthető-e előre a születésük? Örökölhető-e a különleges költői talentum? Ilyen izgalmas kérdésekre keresi és adja meg a választ a szerző. Máig nem, vagy csupán alig ismert titkokat is feltár, például a meddőnek tartott Ady apaságát (Lédával közös kislányul halva született), magyarázatot kapunk József Attila és Pilinszky János szerencsétlen magánéletére, Weöres Sándor látszólagos infantilizmusára. A családfákat rajzos ábrák és a vizsgált költők verseiből vett idézetek illusztrálják. Az elemzés az adott személyiségek felmenőinek genetikai analízisével is kiegészül, hogy tisztázódjon a kivételes képesség egyedisége vagy éppen többszöri előfordulása.
Az irodalom hívei, pedagógusok, a kultúra terjesztői is értékes adatok tömegét találják Czeizel professzor könyvében a gének szerepének legkorszerűbb tudományos magyarázatával, a zseniket magánemberi hátterükkel bemutatva. Elolvasása igazolja a latin mondást: Poeta nascitur - a költő születik. (Igaz, hogy egy költőgéniusz azt mondta: a zseni nem más, mint végtelen szorgalom.)
A szerző foglalkozási betegségnek minősíti a szinte általános mániás depressziót és orvosi jellegűnek az úgynevezett költői teljességet. Műve befejezéseként levonja a következtetéseket, felvázolva a jövőt, amely beteljesítheti a madáchi jóslatot, megvalósítva a tehetségek tömegtermelését.
A Galenus Lapkiadó kiadványa tartalmazza a tárgyalt 16 magyar költő portréját, mellékletként a családfáikat és az összehasonlító elemzéseket, következtetéseket szemléletesebbé tevő 12 táblázatot.
Nemcsak a szakközönségnek ajánlhatjuk a könyvet, hanem mindazoknak, akik kedvelik a kultúrtörténeti érdekességeket és fogékonyak a tudomány újdonságai, a témák újszerű megközelítése iránt.
Róbert Péter
