Gyermekkorom ritka, ünnepszámba menő programjának színhelyére, a budapesti Állatkertbe invitálom az olvasót. Ha hébe-hóba szüleimmel föllátogattunk a fővárosba, az elefántok, a vidáman ugrabugráló majmok, a ketrecében idegesen föl s alá vonuló tigris és oroszlán, a két mancsával tisztes távolból kolduló mackó soha nem maradhatott ki a látnivalókból.
Nos, a Budapesti Állat- és Növénykert mostanában valósággal újjászületik. Ráfért a külső-belső megújulás. Alapításáról 1862-ben döntött a Természettudományi Társaság. Négy év múltán, 1866. augusztus 9-én nyílt meg először keleti stílusban épült, négy kőelefánt tartotta főkapuja. Neuschloss Kornél tervezte a díszes főkaput és az elefántházat, rajta kívül a kor két kiváló építésze: ifj. Koch Henrik és Skalnitzky Antal nevéhez fűződtek az épületek, amelyekből azonban mára hírmondó sem maradt. Az első zsiráfházat Lóhr Antalnak köszönhette a főváros közönsége, az egykori oroszlánház pedig Hauszmann Alajos tervei alapján épült föl. Részben a XX. század elején végrehajtott nagyszabású átépítés, részben a második világháború pusztítása miatt a hamburgi Hagenbeck állatkert mintájára kialakított állat- és növénykert eredeti épületei közül jóformán semmi sem maradt az utókorra. 1944-45-ben az állatállomány is csaknem teljesen kiveszett.
A világon huszadikként fölépült állatkertben 1909-1912 között sok új terv valósult meg: Kós Károly és Zrumecky Dezső alkotásai közül jó néhány mostanában valósággal újjászületik. Újból megnyílt a pálmaház - eredetileg Végh Gyula tervezte -, ismét fogadja a látogatókat a nagyragadozók háza, fölújították a keleti stílusú, Neuschloss-féle elefántházat, amelyben az ormányosok jóval nagyobb teret és új medencét is kaptak. Biztonságossá tették az épület tetőszerkezetét, régi szépségükben megcsodálhatóak a Zsolnay-kerámiák, a belső falfestményeket is renoválták. Ismét látható az első világháború idején lebontott kilátótorony, amely szorosan illeszkedett Neuschloss eredeti tervéhez.
A megújuló régi épületek mellett újakat is találunk a kiadós állatkerti séta során. A kenguruk vadonatúj házban tanyáznak, s kedves meglepetés a makiház és a bonszaj-pavilon. Hátravan még az akvárium rendbe hozása és a hatalmas műszikla, valamint néhány kisebb épület tatarozása. Lépten-nyomon föltűnnek viszont máris a század elején elhelyezett szemétgyűjtők korhű másai.
A régi-régi emlékek között sétafikálva mi tagadás, szebbnek, gazdagabbnak tűnik a mai Állatkert az egykorvoltnál. Bizonyára mások, a szakemberek is így gondolhatták, máskülönben nem tüntették volna ki a közelmúltban a helyreállított elefántházat az Europa Nostra díjjal. A kontinens legjelentősebb civil értékvédő szervezetének díját 1978-ban alapították. Az elefántház esetében a szakszerű műemléki helyreállítást ismerte el a díj adományozásával a tekintélyes szervezet.
Gyapay Dénes
Gyapai Dénes