Saturnus tiszteletére az ókorban vidám ünnepségeket, lakomákat és fölvonulásokat rendeztek. A Római Birodalom idején december 17-étől zajlottak a színpompás dőreségek, amelyek utóbb a farsang időszakában, a karneváli vidámságokban öltöttek testet. Kétségtelen, hogy a maga nemében a riói karnevál forgatagához talán semmi nem hasonlítható, ám hozzánk földrajzilag jóval közelebb is belekóstolhatunk a maszkák tarka világába, a hamisítatlan és ősi farsangi szokásokba.
Villach például arról nevezetes, hogy valósággal ellepik a farsang heteiben az osztrák mutatványosok, s hétvégén a karintiai város féktelen hangulatú zsibvásárrá alakul át. Február 24-én, farsang szombatján a polgármester egy napra átengedi hivatalát Fideliusnak, karnevál hercegének, aki alattvalóit álarcos mulatságra szólítja föl. A város lakói és vendégeik álarcot öltenek, délelőtt kétórás fölvonulást tartanak hatalmas földíszített kocsikkal, amelyekről allegorikus figurák integetnek a tömegnek. Éjszaka folytatódik a móka és a mulatság Villach óvárosában, a hangulatos vendéglőkben és – ha az idő engedi – a tereken és az utcákon. Aki hajnalig táncolt, az a helyi termálfürdőben másnap kipihenheti fáradalmait és mámorát az úgynevezett ősforrásban: Európában egyedülálló módon közvetlenül a termálforrásra épült a medence.
Kissé odébb, Velencében a karnevál sok évszázados hagyományokat követ. Tán sehol a világon nincs ennyi fantáziával megálmodott, az ősidőkből átmentett maszk és jelmez, mint itt. A Szent Márk tér nyújt csodás keretet a forgataghoz. Február 27-éig, húshagyó keddig minden hétvégén megelevenedik Casanova, a legendás hírű szoknyapecér, ifjú grófnők és csinos szobalányok gáláns gavallérja. Föltűnnek a commedia dell’arte ismert figurái: Arlecchino, a bohóc, Brighella, a mézes-mázos kerítőnő, Pulcinella és Pantalone, a tudós Dottore, s mind-mind a többiek, akiket Goldoni is megörökített komédiáiban, itt pedig az egykorvolt Velencét idézik föl. Akadnak ijesztő maszkokban pompázók is: félelmetesek az óriási madárarcok, akik mindig csapatostul támasztják a Campanile, a harangtorony oldalát, a pusztító pestisre emlékeztetve.
Ha pedig valaki maga is részt kíván venni a farsangi álarcos kavalkádban, ennek sincs akadálya. Tucatnyi alkalmi árus kínál maszkokat, s nem hiányoznak az értő maszkmesterek sem, akik percek alatt bárkiből középkori lovagot, krumpliorrú bohócot, kikötői himpellért varázsolnak.
Néhány programot is ajánlhatunk olvasóinknak, ha netán valaki egy hosszú víkendet Velencében kíván eltölteni. Nos, február 16-án, pénteken a Máriákat ünneplik a lagúnák városában. Ősi szokás ez: a Velencei Köztársaságban már 1039-ben megemlékeztek ezen a napon az isztriai kalózok által ékszereikkel, drágaköveikkel egyetemben elrabolt menyasszonyokról. Hosszan kacskaringózik a kosztümös fölvonulás a szűk labirintusokon át a Szent Márk térre, ahol az előre kiválasztott hét velencei Mária közül a zsűri eldönti, ki az idei karnevál királynője. Másnap délután négy órától kezdődik az idei farsang nyitófölvonulása. Nemcsak a nevezetes velencei maszkák és figurák teszik feledhetetlenné a színes forgatagot: megelevenednek a Szent Márk téren mindazok, akik valamikor hódoltak a város szépségének. Byron és Mozart, George Sand és Erzsébet királyné, Shakespeare és Goethe – költőfejedelmek és íróóriások, uralkodók és tudósok lepik el a teret, olasz és külföldi színészek ajkán csendülnek föl részletek ismert művekből, muzsikusok szórakoztatják a világ minden részéből összegyűlt tömeget.
Február 23-án, pénteken korhű jelmezekben tartják meg a Szent Márk téren A császárné bálját. Nemcsak Sisi emléke előtt tiszteleg Velence, hanem a valcerekkel megidézi főúri rajongóit is: uralkodókat, hercegeket, főpapokat, akik valamikor megfordultak a Canale Grande partján, a paloták szalonjaiban. Húshagyó kedden, február 27-én Münchhausen báró, a lódítás bajnoka számol be a Szent Márk téren kosztümös hallgatóságának kalandjairól. A 16 órakor kezdődő, látványosnak ígérkező programmal zárul az idei velencei karnevál.
Gyapay Dénes
Képalá:
Egy elrabolt velencei menyasszony
Gyapai Dénes