A január 6-i vízkereszt ünnep eredete a III. századra tehető: a keresztények ezen a napon emlékeztek a napkeleti bölcsek, a háromkirályok látogatására Jézusnál. Görög neve: epifania – magyarul megnyilatkozás – arra utal, hogy a pogányságot képviselő bölcsek előtt Jézus kinyilatkoztatást tett. Nem véletlen, hogy a magyar nyelvben sokáig háromkirályok napjának nevezték az ünnepet.
Ekkor emlékeztek Jézus megkeresztelkedésére is a Jordán folyóban, amit a mai napig használatos vízkereszt szó jelöl. Emellett az is erre utal, hogy Magyarországon ezen az ünnepen sokfelé máig is vizet szentelnek és megáldják a családi otthonokat.
Valószínűleg ősi kelta szokást ápolnak Itáliában, ahol megelevenedik befana – a görög epifania köznyelvben meghonosodott formája – s a rút boszorkány söprűnyélen lovagolva a kéményeken át belátogat minden családhoz. A jó gyerekek előre kikészített harisnyáját megtömi csokival, cukorkával, ám aki rosszul viselkedett és engedetlen, annak néhány szem fekete szénnel „kedveskedik”.
Rejtély, miként lett a kelták csúf vasorrú bábájából ajándékosztó, várvavárt befana. Annál is kevésbé érthető, mert a kelták kegyetlen szokása szerint a rossz, a gonosz szellemek elűzése céljából az év végén és az új esztendő elején hatalmas szalmabábúkat égettek a köztereken fölállított máglyákon, s ezek közt gyakran akadtak boszorkányokra emlékeztető külleműek is. Egyes tudósok tudni vélik, hogy a kelta istenek kedvében járó közösségek a szalmabábúk belsejében élőlényeket is tűzhalálra ítéltek.
Arra is találtak magyarázatot, miért fordultak a vénasszonyokat megtestesítő boszorkányfigurák ellen. Állítólag a háromkirályok – útban a kis Jézushoz – szerettek volna megszállni és valami harapnivalót kérni egy öregasszony házában. A szívtelen matróna azonban ajtót mutatott nekik. Meglehet, ennek a legendának köszönhető, hogy a befana ijesztő boszorkány képében indul ajándékosztó körútjára a január 5-éről 6-ára virradó éjszakán.
Vasorrú bába vagy ráncos, jóságos öreganyó? Tulajdonképpen az elmúlt századokban ez se tisztázódott. Ajándékot viszont kizárólag az olasz gyerekek várnak tőle. „Hálából” egyik-másik ábrázolása már nélkülözi az ijesztő vonásokat.
Gyapay Dénes
