Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Balogh Márton és barátainak lemezén két évszázad dalai idézik fel a hajdan volt korok katonáskodásának hangulatát. Rákóczi talpasai, 1848-1849 honvédei, Doberdó, Isonzó és a Don-kanyar nótázó, vén bakái menetelnek a harcmezők felé, s árad torkukból a nóta hetykén, dacosan és búsan. A lemezen sorjázó katonadalok alaphangja szomorú, mert évszázadokon át idegen parancsszavakra, idegen érdekekért harcolt a magyar katona. A győzelem örömnapjai rövidek voltak, s a kurta villanásokat megtorlásként még kegyetlenebb zsarnokság követte. A búcsúzó katonadalok a lemez legszebb lírai darabjai. Búcsúzik a katona édesanyjától, kedvesétől, megénekli a kaszárnyaéletet, a frontszolgálatot, a csataeseményeket, a vereséget követő bujdosás, fogság sanyarú időszakait. Balogh Márton és barátai előadásában a harcterek népe nem arctalan tömeg, személyes sorsok, szenvedő, vágyakozó emberek lépnek elénk a dalokból és a versekből. Ez a komoly, szép, sokszínű énekmondás eloszlatja a csaták után a mezőkre telepedő ágyúfüstöt, hogy megelevenedjék képzeletünkben az esemény és mindaz, ami a katonával történt. Bella István költő a lemezborítón így ír az énekesről: „Hallgatom Balogh Marci bakanótáit, sétálok ezen a szívszomorító, virágos réten, fekete füvű hadi kaszálón, s azon tűnődöm, milyen Balogh Marci hangja színe? Balogh Marci hangja színe olyan, mint amikor a fák énekelnek, olyan, mint maga az ének. Balogh Marci hangján az ének énekel.”
A Bakanóták című CD-nek, amelyet a közelmúltban jelentetett meg a Honvéd Együttes, Lengyelfi Miklós a szerkesztője és Rossa László a zenei rendezője. A közreműködő barátok: a Hegedős Együttes, Szalai Antal és népi zenekara, az Öregbaka citerazenekar, Herczku Ágnes, Rémi Tünde, Nagy Feró, Schmidt Ferenc. Petőfi Sándor, Arany János, Sinka István és Bella István versrészleteit O. Szabó István tolmácsolja.
Eszes Máté
