Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Klimt és a nők - Klimt und die Frauen - hirdetik az osztrák főváros óriásplakátjai. S erről a meghitt, bensőséges vonzalomról vallanak a kiállítás termei. Klimt ugyanis rajongott a gyengébb nemért. Tudni vélik életrajzírói, hogy három házasságon kívüli gyermekét ismerte el, ám halála - 1918. február 6. - után tizennégy hölgy jelentkezett örökösödési igénnyel, azt bizonygatva, hogy a festővel folytatott hosszabb-rövidebb viszony nem maradt gyermekáldás nélkül.
A bécsi szecesszió kiemelkedő tehetségű festője 1862. július 14-én született Bécs elővárosában, Baumgartenben, amely ma az osztrák főváros XIV. kerülete. Klimt ősei egyszerű morvaországi földművesek voltak, Gustav Klimt apja nyolcéves, amikor szüleivel Bécsbe költözik. A nagyapa testőr I. Ferdinánd császár szolgálatában, fia a rézmetszést tanulja ki s bécsi lányt vesz feleségül. Anna Finster gyermekkorában operaénekesnői álmokat kerget, ám Ernst Klimt feleségeként ehelyett hét gyermeket szül. Köztük a legidősebb fiú Gustav. Szegény volt a család, olykor még a kenyér is hiányzott asztalukról karácsonykor.
Gustav Klimt az elemi és a polgári iskola elvégzése után az iparművészeti iskolába felvételizett - sikerrel. A 14 éves fiú tehetségét nyomban felismerték, akárcsak egy évvel később öccséét, aki ugyancsak képzőművésznek tanult. Három esztendő elteltével rajztanári diplomát kapott volna Gustav, de fivérével együtt olyan tehetségesnek tartották, hogy egyenesen Ferdinand Laufberger professzorra bízták őket. Havi húsz aranyforint ösztöndíj és sok pénzes megrendelés várt a Klimt fivérekre, akik Franz Matsch nevű évfolyamtársukkal alkottak triót s szereztek villámgyorsan hírnevet a bécsi művészeti közéletben. A Fellner és Helmer építészeti iroda is foglalkoztatta őket: 1872 és 1915 között 48 színházat építettek a monarchia területén, Németországban és balkáni államokban. A trió tagjai díszítő festőkként vettek részt a munkákban.
1881-től művészkompániának - Künstlercompagnie - nevezi magát a két Klimt és Franz Matsch. A közös megrendeléseken kívül Gustav Klimtnek jut ideje portréfestésre is. Egyik első arcképe Klara nővérét ábrázolja. A régi Burgtheater belső terének megfestésére kapott megbízás Gustav Klimt számára hatalmas siker: a többi között Bécs ismert személyiségeit, a színház bérleteseit, az arisztokrácia és a pénzvilág fontos alakjait is meg kellett örökítenie, szám szerint 250 személyt. Ekkor terjedt el, hogy Gustav a szép bécsi nők festője, s erre a hírre utóbb rászolgált. A császár 400 aranyforinttal jutalmazta munkásságát, a megörökített hölgyek közül pedig sokan - élvezettel - túllépték a festő-modell viszony íratlan szabályait.
1897-ben - valószínűleg a müncheni példára - Bécsben is megalakul az Osztrák Képzőművészek Egylete, a Bécsi Secession, amelynek Gustav Klimt az elnöke. Nyolc év alatt huszonhárom kiállítást rendez Bécsben a Secession, óriási közönségsikerrel. A szecesszió királya pedig nem más, mint Gustav Klimt. Egyszersmind a női alakok avatott mestere. Több mint kétezer ismert rajzát tartják nyilván, valamennyin női akt dominál. A Belvedere palotában Bécsben ezek közül is sokat kiállítottak, akárcsak híres portréit.
Gyapay Dénes
Képalá:
Klimt: A táncosnő (1916-18 közt)
