BUX 138797.87 -0,5 %
OTP 44800 -0,27 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

A hóhérzseni utóélete

Az Ármádia Kiadó gondozásában jelent meg legutóbb Charles Whiting Heydrich, a hóhér című kötete. Arról az emberről szól, aki Otto Skorzenyhez és Albert Speerhez hasonlóan Hitler személyes felfedezettje, a harmadik birodalom „hőse” volt, s akinek vitathatatlan szervezőkészsége talán több évvel is meghosszabbította a háborút.

2000. december 7. csütörtök, 23:59

Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Hitlernek a Szovjetunió elleni német támadás megindulása után lett szüksége Reinhard Tristan Heydrich hamar felismert félelmetes képességeire. Ekkor vált ugyanis számára nyilvánvalóvá, hogy a Csehország fölötti teljes katonai, politikai és gazdasági uralom nélkülözhetetlen a Baltikum ellenőrzéséhez, a közép-európai víziutak biztosításához, a háború folytatásához. 1942 utolsó hónapjaiban zavargások akadályozták a csehországi német tervek teljesülését. A cseh többséget kíméletlen erőszakkal kormányzó német kisebbség rémületére sztrájkok robbantak ki, szabotázsakciók vetették vissza a haditermelést. Pedig a Pilsenben fegyvereket gyártó hatalmas Skoda Művek, vagy a brnói kézifegyvergyár termelése létfontosságú volt a német hadigépezet számára.
Hitler személyesen határozott úgy, hogy Heydrich vegye kézbe Csehország irányítását. Az első találkozás meghökkentő eredményt hozott: az arrogáns, dölyfös, szőke férfi, aki jéghideg tekintetével borzongást keltett mindenkiben, akivel dolga akadt, mély benyomást tett Hitlerre, akitől „ideiglenes Reichsprotektor” titulust és Csehország (akkor Cseh-Morva Protektorátus) fölött teljes hatalmat kapott. S három hónap leforgása alatt Heydrich megteremtette az SS gazdasági birodalmát. Kiérdemelve a „prágai hóhér” elnevezést, különítményei és ügynökei tűzzel-vassal semmisítették meg az engedetlen cseh értelmiséget és a makacs politikusokat. Ezután egy Berlinben is meghökkenést keltő csavarral a cseh munkásoknak bevezette ugyanazokat a kedvezményeket, amelyeket a német dolgozók élveztek. Ennek hatására ugrásszerű növekedésnek indult a termelés és a magasabb bérek fellendítették a kereskedelmet.
A faji tisztaság apostola - berlini hozzájárulással - engedélyezte a cseheknek, hogy német nemzetiségi státusért folyamodjanak. Heydrich leves-gazdaságtana, ahogyan ő új rendszabályait nevezte, meghozta gyümölcsét, melyet csak tetézett a koncentrációs táborok olcsó zsidó és hadifogoly-munkaerejéből származó haszon. Heydrichnek gondoskodnia kellett az új gazdasági birodalma által kitermelt tőke, arany és iparcikkek átáramoltatásáról a nemzetközi kereskedelembe. Leleménye most sem hagyta cserben, e hatalmas tőke elhelyezésére különleges szervezetre talált, amelynek székhelye a semleges Svájcban volt, valójában azonban Berlinből, Londonból és New Yorkból irányítottak. A Nemzetközi Fizetések Bankját (angol rövidítése BIS) az első világháború győztes hatalmai alapították, azért, hogy a legyőzött Németország fizethesse a rákényszerített jóvátételt. A BIS az alapítók titkos alapszabálya értelmében a második világháború kitörése után is folytatta működését, a bank amerikai elnökének irányítása alatt seregnyi szövetséges és ellenséges hivatalnok dolgozott együtt. A BIS-t - a svájci bankokkal egyetemben - Heydrich gazdasági birodalma titkos csatornájának használta. Ezeket az ügyleteket a legutóbbi időkig a titokzatosság aurája övezte, mígnem nyilvánosságra került d'Amato amerikai szenátornak a svájci pénzvilágot megrázkódtató leleplezése a „náci arany”-ról. Nyilvánvalóvá vált, hogy a német nagytőke már a háború alatt felkészült a náci Németország vereségére, s majdani újjáépítésére.
Heydrich szédítő karrierje és csehországi sikere okozta egyben bukását is. Benes londoni emigráns kormánya és a vele párhuzamosan, Klement Gottwald vezetésével Moszkvában működő másik kormány felismerte a személyében rejlő erőt, amely honfitársaikat ellenállókból együttműködőkké gyúrta át. Heydrichnek tehát vesznie kellett.
Az emlékezet a harmadik birodalom sakáljai közül Heydrich nevét „a végső megoldás” atyjaként tartja számon, ám itt kezdődnek a rejtélyek is. Kinek a parancsára ölték meg? A csehekére? Az angolokéra? Vagy talán birodalmi vetélytársai valamelyikének felbujtására? A legnagyobb rejtély azonban napjainkig kísért: a Heydrich SS-ének gazdasági birodalmát a 2000. esztendő új Európájával összekötő „aranykapocsé”.
Whiting könyve, Félix Pál fordításában, kísérletet tesz a rejtély feloldására.
Eszes Máté

Király Andrea
Király Andrea

Ez is érdekelhet