Pannonhalma monostora több mint ezer éve, 996 óta koronázza a Győr melletti Szent Márton hegyét. A magyar államiság egyik legjelentősebb szimbolikus színtere 1996-tól a világörökség része lett. A Magyar Könyvklub most megjelent millenniumi albuma mind kiállításában, mind tartalmában méltó választott témájához. Hapák József fotóművész, az illusztrációk készítője, 14 éve fényképezi a monostor épületét, kincseit. A könyv szerzője Sólymos Szilveszter bencés szerzetes, a rendnek és a pannonhalmi főapátságnak is egyik legjobb ismerője. Az első fejezet Pannonhalma történetét mutatja be. A bencések letelepedése a Mons Sacer dombjain 996-ban kezdődött. Anasztáz apát vezetésével komoly támogatást szerezhettek Géza fejedelemtől, hiszen 1001-ben már fel is szentelhették templomukat. Szent István fiával, Imre herceggel már többször megfordult a „Pannónia fölé telepített Szent Márton monostorban. Sőt 1001-ben adománylevelet állított ki az apátság részére, és jelentős földterületet, a Somogy megyei tizedet, valamint különböző kiváltságokat biztosított az apátságnak. Ettől kezdve a monostor Szent Benedek regulája alapján Ora et labora, azaz: imádkozzál és dolgozzál tevékenykedik az ősi falak között. 1802-től II. Ferenc császár rendelete következtében a bencés rend új munkakört vállalt fel, a tanítást. A XIX. századtól egyes rendtagok nagy hírnévre tettek szert a tanításban és nevelésben, a tudományos és kulturális életben. Jedlik Ányos fizikusként, Czuczor Gergely költőként és nyelvészké
2000. november 3. péntek, 23:59
