A sok ezer éves régészeti leletek tanúsága szerint őseink saját magukat ugyanolyannak képzelték el, mint isteneiket és istennőiket. Meglepő hasonlóságokat és párhuzamokat találunk az egymással semmilyen kapcsolatban nem lévő kultúrák istennő-mítoszai között. Már Kr. e. 20 000-ből is maradtak ránk olyan alkotások, amelyekből világosan kiderül, hogy az anyaság és az istennők elválaszthatatlan fogalmak voltak. A nagy hasú és nagy mellű szobrocskák hűen mutatják, hogy a termékenység, anyaság, születés-újjászületés, istennő fogalmak szorosan összetartoztak. Ebből a korból még egyetlenegy férfi istent ábrázoló lelet se került elő. Az anyaistennő mindenhol egyet jelentett az univerzummal, amelynek az emberiség, a Föld és minden földi élet a gyermekei voltak.
Az első ismert írásos emlékekből bővebbet is megtudhatunk. A sumér mágus papok tökéletesen ismerték a csillagok járását. Tudták, hogy a Vénusznak ahhoz, hogy a hajnalcsillagból esti csillag legyen, pontosan annyi időre van szüksége, mint egy áldott állapotban lévő asszonynak. Istár a szerelem és a termékenység nagyasszonya volt, szimbolikus alakja - különféle nevek alatt, de azonos isteni tulajdonságokkal megáldva - igen nagy területen a vallási kultusz középpontjában volt. A sumér Innana Egyiptomban Ízisz, ő a görög Demeter, Aphrodité, a turáni népeknél Ana-Hit, vagy Rómában Minerva és Vénusz. Hitük alapja minden esetben azokban a kozmikus törvényszerűségekben és a földre gyakorolt hatásukban rejlett, amelyet a Vénusz planéta sajátosságaként már a történelem előtti időkben is felismertek.
A sumér kozmológiának a kétszeri hármasság volt az alapja, ami ma a gnosztikusnak nevezett világszemléletben is megtalálható. A két, ellenkező irányban egymásra fektetett háromszög egyik hármasa a fény-anya, fény-atya és a fény-fiú volt. A teremtés hármassága tehát magába foglalta az anyát is. Ezt igazolja kikövetkeztethetően a Teremtés I. könyve is: "Alkossunk embert a képmásunkra, hozzánk hasonlóvá" - mondá az Isten, és "Megteremtette Isten az embert a maga képmására, férfivá és nővé teremtette őket.".
A "boldog békeidőnek" azonban vége szakadt. Az Enuma Elis agyagtábláin rögzített babilóniai teremtésmítosz az első olyan történet, amely az eredeti anyaistennő, Tiamat meggyilkolását meséli el. Ettől kezdve az istennő nem anya többé és a földi élet sem belőle származik. Megjelenik a férfi isten, aki irányítja a teremtést. A babilóniai mítoszban a hímnemű napisten válik hőssé, ahogy ezt aztán nyomon követhetjük a perzsa, héber, görög, római stb. mitológiában is. Az "apaisten" lassan átveszi a főszerepet, az eredeti anyaistennő szerepe pedig fokozatosan csökken és átalakul, ahogy azt a három fő patriarchális világvallásban - a zsidó, a keresztény és az iszlám - is látjuk. Az isten a menny és a föld teremtője, míg az istennő maga volt a menny és a föld.
Kr. u. 306-ban Konstantin császár egyenjogúvá tette a római kereszténységet, az addig gondoltak-tudtak pedig eretnekségnek minősültek. Ma már lehetetlen megállapítani, hogy mikor - de valószínűleg a páli ideológiának köszönhetően - zárták ki a Szűzanyát a Fény Szentháromságából, és helyettesítették a Szentlélekkel. Kr. u. 431-ben az ephezusi zsinat még megszavazta Máriának az Ízisz "titulust", tehát Istenanyának tekintették. Az anyák megítélése és támogatása "az istennő státusz" megszűnése után a különböző korokban és helyeken meglehetősen változatos képet mutat.
Hazánkban szociálisnak nevezhető támogatásokat az 1930-as évektől kapnak a családok, igaz, az erről szóló törvények azóta jelentős változásokon estek át. Az 1967-től bevezetett gyermekgondozási segély (gyes) különböző jogosultsági feltételekhez kötött ellátás volt.
A ma már alanyi jogon járó családi pótlék folyósítását 1975 óta szabályozza törvény. A gyest 1982-ben korszerűsítették. A gyermekgondozási díjat (gyed) kormányrendelet vezette be 1985-ben. A gyed a gyeshez hasonlóan biztosításhoz kötött ellátás volt. 1992-től a gyermekgondozási segélyre jogosultaknak jövedelempótlék is jár. 1990-től a családi pótlékról szóló törvény megváltoztatta a jogosultak körét. Az addig társadalombiztosítási ellátásként biztosítási alapon folyósított családi pótlék alanyi jogon járó ellátássá vált, amelynek anyagi fedezetét az állami költségvetés biztosította.
Az Antall-kormány ideje alatt átfogó családtámogatási program indult be. Az anyasági segély 1992. december 31-ig fix összegű társadalombiztosítási ellátás volt, amit 1993-tól a várandósági pótlék váltott fel. Ez az anyának terhessége negyedik hónapjától járt a születendő gyermek után.
A gyed és a várandósági pótlék 1994-től a költségvetés által finanszírozott ellátássá vált, ami 1995-ig alanyi jogon járó ellátás volt, de a Bokros-csomag ezt eltörölte. 1996-tól a gyermeket nevelő családok támogatási rendszere ismét változáson ment keresztül, megszűnt a gyermekgondozási díj és szerepét az új gyermekgondozási segély vette át.
Az új gyes független lett a biztosítástól, illetve a biztosítási időtől. A jogosultság a család jövedelmi helyzetétől függött. Összege, függetlenül a gyermekek számától, azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegével. A várandósági pótlékot felváltotta a szintén alanyi jogon járó anyasági támogatás, melynek összege gyermekenként a gyermek születésekor érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 százaléka.
1998-tól újra alanyi jogon jár a családi pótlék, amit a tanköteles korú gyermekek iskoláztatási támogatás címen kapnak. 1998-tól 2000-ig a kormány 62 százalékkal növelte a gyermekek után járó támogatások összegét, 192 milliárd forintról 320 milliárd forintra. 1999-től újra van gyermekek utáni adókedvezmény, amelynek nagyságát idén 30 százalékkal növelték.
Gyermekgondozási díj 2000. január 1-jétől van újra, amely a gyermek kétéves koráig járó keresetarányos ellátás. Jelenleg a gyes a nyugdíjminimummal azonos összegű, a gyed pedig jövedelemarányos, amelynek maximuma a minimálbér kétszerese. Létezik rendszeres gyermekvédelmi támogatás is, amely a gyerekeket nevelő családok 60 százalékának biztosít további kiegészítő támogatást.
FIALLA ILONA-KÁLLAI PÉTER
**** KERETBEN ****
Kínában törvényben rögzítik a lehetséges gyermekek számát, ami városban egy, vidéken pedig kettő lehet. Az országban fellelhető nemzetiségieket nem kötik ezek a korlátozások. Az év elején érvénybe lépett az az új törvény, hogy aki városban él és egyke volt, az két gyermeket vállalhat. Az anya maximum a gyermek hatéves koráig maradhat otthon. Ha gyermeke első a családban, akkor minden állami támogatást megkap.
Kínában törvényben rögzítik a lehetséges gyermekek számát, ami városban egy, vidéken pedig kettő lehet. Az országban fellelhető nemzetiségieket nem kötik ezek a korlátozások. Az év elején érvénybe lépett az az új törvény, hogy aki városban él és egyke volt, az két gyermeket vállalhat. Az anya maximum a gyermek hatéves koráig maradhat otthon. Ha gyermeke első a családban, akkor minden állami támogatást megkap.
Hollandiában úgynevezett gyermeknevelési segély van érvényben, ami a gyermek 5 éves koráig jár. 1998-as adatok szerint átszámítva egy gyermek esetén a támogatás meghaladja a 35 ezer forintot, hat gyermek esetén pedig a fejenkénti támogatás elérheti az 50 ezer forintos összeget.
Az iskoláztatási segély 24 éves korig vehető igénybe, ami tanuláshoz kötött támogatás. Ez egy gyermek esetén meghaladja a 65 ezer forintot, hat iskolába járó gyermek után pedig fejenként csaknem 100 ezer forint támogatást kap a család. Ezek az összegek negyedévenként kerülnek kifizetésre.
A svéd családtámogatási rendszer egyformán támogatja mindkét szülőt. A születéssel kapcsolatos támogatás kivételes esetekben a gyermek nyolcéves koráig is terjedhet.