A menedzser szó hallatán mindenki pontosan maga elé tud képzelni valakit, a menedzserbetegségek esetében azonban nem ilyen egyszerű a helyzet. Ebbe a csoportba ugyanis a legkülönfélébb betegségek tartoznak, a szívinfarktustól kezdve a gyomorfekélyen át a krónikus vastagbélgyulladásig. Az orvostudomány napjainkban egyre nagyobb figyelmet szentel az ún. pszichoszomatikus megbetegedéseknek, azaz - mint ahogy az elnevezésből is kitűnik - a pszichés problémák okozta testi bajoknak. A menedzserbetegségek közös jellemzője, hogy kialakulásukban az életformából következő tényezőknek van döntő szerepük.
Az ember biológiai órája sok évezredes "kódjának" megfelelően működik. Alvásritmusunk, étkezéseink időpontja, a munkavégzésre alkalmas időszakok stb. "adva vannak". Ha ezt a kialakult ritmust tartósan átállítjuk, annak következményei lesznek.
Vegetatív idegrendszerünk két rendszer - a szimpatikus és a paraszimpatikus - jól összehangolt működésének eredménye. A szimpatikus túlsúlya a vérnyomás emelkedéséhez, a légzésszám és a vércukorszint emelkedéséhez, stb. vezet. Ugyanezeket a tüneteket figyelhetjük meg magunkon valamilyen stresszhelyzet alkalmával. A stressz bizonyos helyzetekben "életmentő", nem véletlenül nevezik az ilyenkor kialakult tüneteket összefoglalóan "menekülési reakciónak". Az állatvilágban is megfigyelhető, hogy vészhelyzetben a szervezet minden tartalékát mozgósítja annak érdekében, hogy menekülni tudjon. Fokozni kell az izmok és az agy oxigénellátását, több energiára van szükség, mobilizálni kell a tartalékokat is. Az egész szervezet arra összpontosít, hogy minden erőforrását kihasználja annak érdekében, hogy túlélje az adott helyzetet. Normális esetben a "vész" elmúltával a másik rendszer - a paraszimpatikus - aktiválódásának következményeként visszaáll az egyensúly, tehát csökken a vérnyomás, a vércukor mennyisége a megfelelő szintre süllyed, lassabban lélegzünk. Akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy a stresszre szükség van, de egyáltalán nem mindegy, hogy mennyi ideig áll fenn.
Az orvosi szempontból menedzsernek nevezett emberek felfokozott életritmusuk miatt tartós stressznek vannak kitéve. Az állandó koncentráció a szimpatikus rendszer állandó aktiválásához vezet, anélkül, hogy a kiegyensúlyozó rendszer működésbe léphetne. Magyarul: nincs levezetés. A biológiailag kódolt alvásritmus felborulása miatt sokszor még akkor is koncentrálási kényszer van, amikor a szervezet az abszolút mélyponton lenne - ez kb. hajnali két óra. Az este 6-8-ig tartó munkaidőt üzleti vacsora követheti, majd az éjszakai internetezés hajnalig is elhúzódhat. Az állandó megfelelési kényszer is folyamatos stresszhelyzetet teremt.
Tovább bonyolítja és nehezíti a képet az a tény, hogy a menedzser típusú emberek levezetés gyanánt a többnyire divatos sportokat - tenisz, sqash stb. - űznek. A probléma viszont az, hogy ilyenkor "stresszmentesítés" helyett jobbára újabb stresszhelyzet alakul ki, ugyanis ismét csak meg kell felelni. Nyerni kell, meg kell verni a partnert, meg kell mutatni. Arról nem is beszélve, hogy nemegyszer üzleti partnerrel játszik az ember. Amire igazán szükség lenne, az a valódi relaxáció, amit nagyon nehéz társaságban véghezvinni. Hosszú séták, futás, esetleg úszás lenne jó - de pontosan ezeket választják ritkán azok, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá. A divatos konditermek is állandó teljesítménykényszert jelentenek: nézni kell a műszereket, hogy még hány perc, méter, kiló van hátra. Esetleg az egyik ügyfél is a mellettünk levő gépen küzd... Orvosi szempontból a kondigépeken való gyűrődést nem is igazán tartják sportnak.
Ritka az olyan vállalkozó, akinek szabadsága alatt ne járna fejében a munkája. Hiába utazik el bárhova, ha közben azon idegeskedik, hogy mi lehet otthon. Többnyire a szabadság hetei sem a levezetést szolgálják, hanem olyan új helyzetet teremtenek, amelynek megint csak meg kell felelni.
A levezetés további gátja, hogy a család életvitele nyilvánvalóan más. A gyereknek iskolába kell járni, korán kell lefeküdni, így a közös pihenésre szánt idő gyakorlatilag a nullára csökken. Ha tömören kellene megfogalmazni a menedzserbetegségek kialakulásának okait, akkor azt mondhatnánk, hogy a tartós stressz, illetve a levezetés hiánya. A tartósan fennálló "vészhelyzet" tartós tüneteket eredményez, például magas vérnyomást, amelynek következménye a statisztikákban is megmutatkozik: a 40-50 éves magyar férfiak a stroke-világranglista első helyezettjei. Természetesen nem csupán a keringési rendszer betegedhet meg, de azt nehéz megjósolni, hogy kinél mi a leggyengébb láncszem, vagy mi az utolsó csepp, amitől kicsordul a pohár.
DR. L. V.
**** KERETBEN ****
Kick-box-aerobik férfiaknak
Úgy egy évvel ezelőtt Billy Blanks - aki eredetileg maga is űzte a kick-boxot, emellett aerobik-szakemberként is elismerést szerzett magának - gondolt egyet, és kitalálta, hogy ötvözi a két sportág alapelemeit. Így indult útjára a kick-box-aerobik, amely azóta végigsöpört az Egyesült Államokon. Magyarországon Sinkó Andrea, az Aerobik Szövetség volt kapitánya a legautentikusabb szakembere az újdonságnak, ugyanis néhány hónapja tért haza az Egyesült Államokból, poggyászában egy odakint szerzett kick-box-oklevéllel. Idehaza aztán nekilátott, hogy aerobikcsoportjaiban megismertesse és megszerettesse az új divatot. A tanulni vágyók között egyre többen vannak a férfiak. A hagyományos aerobiktól idegenkedők, akik túlságosan nőiesnek - és ezért kerülendőnek - tartották a hölgyek körében népszerű testedzést, ezeket a gyakorlatokat teljes erőbedobással végzik. Az új sport tartalmazza a harci művészetek igencsak férfias elemeit is, és rendkívül intenzíven mozgatja meg az izmokat. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a 45 perces foglalkozás alatt 800 kalóriát éget el a szervezet.
J. É.
Otthoni kivizsgálás
Japánban egyre újabb, az otthoni kivizsgálást szolgáló készülékek és rendszerek kerültek a piacra. Azt remélik, hogy a módszer elterjedésétől a népesség hosszú távon egészségesebb lesz, ami pedig az egészségügyi költségek megtakarítását eredményezheti.
A rendszer azon alapszik, hogy használója saját maga képes fizikai állapotának ellenőrzésére. Kérdések jelennek meg a kis képernyőn, mint például: "Ma hányszor evett?" A választ a képernyő érintésével kell megadni. A rendszer a kapott válaszokat és a mért adatokat automatikusan elküldi a helyi szakrendelőbe, ahol átnézik azokat. Ha eltérést találnak, értesítik a beteget.
Szakértők szerint 2020-ra Japán népességének egynegyede 65 éves vagy idősebb lesz, így valószínűleg gyorsan nő majd az otthoni egészségügyi ellátás piaca. Ma még azonban szinte kizárólag a helyi önkormányzatok a vevők, amelyek gyakorlatilag csak kormánytámogatással képesek a rendszer megvásárlására. Magánszemélyek egyelőre nem nagyon vesznek ilyesmit, mert a társadalombiztosítás nem támogatja. A gyártók lobbyznak is a japán egészségügyi minisztériumnál a társadalombiztosítási támogatási gyakorlat megváltoztatása érdekében.
A Matsushita (Panasonic) rendszere lázmérőből, vérnyomásmérőből, EKG-készülékből és vércukorszint-mérőből, kamerából és képernyőből áll. A rendszer tesztelését ez év végén kezdik meg.
N. J.
"Uram, kapcsolja ki a telefonját, menjen kirándulni!"
Dr. Kollárné Balla M. Anna pszichológus, a Látlelet című egészségügyi havilap főszerkesztője szerint a menedzserek túlnyomó többsége önkizsákmányoló életmódot folytat - rendszertelenül étkezik, nem megy szabadságra, képtelen lazítani - holott a szervezete is jelez már, hogy megálljt kéne parancsolni. Állandó készenléti állapotban vannak, lételemükké vált a folyamatos megmérettetés, és az a tudat, hogy nélkülözhetetlen, amit végeznek. A siker egyetlen fokmérőjének azt tartják, ha állandóan felfelé haladnak a karrier lépcsőjén. Az úgynevezett "keszonkór" főképpen az első generációs vezetőknél tapasztalható, akik voltaképpen kisebbségi érzésüket akarják állandó túlvállalásukkal ellensúlyozni, s örökös bizonyítási kényszer terhe alatt dolgoznak.
Az eredménycentrikusság életük valamennyi területére, így a családi-magánéleti szférára is kihat. Ausztrál kutatóknak a közelmúltban egy meghatározott vezetői rétegben végzett felmérése azt a felismerést hozta, hogy minél eredményesebb valaki az üzleti életben, annál több kudarcnak van kitéve a magánéletben. A magyarázat meglehetősen kézenfekvő: a nap 24 órájában az ÜGY a fontos, éppen ezért a legtöbbször hiábavaló az orvos intelme is: "Uram, kapcsolja ki a telefonját, menjen kirándulni!" és hasonlók. Selye János Életünk és a stressz című híres könyvében idézi R. L. Stevensont: "Szelet ki látott? Senki, aki él, De bókoló fák lombja közt Lám elvonul a szél." Tanulságos sorok, hiszen attól, hogy a stressz megfoghatatlan, még ugyanolyan károssá válhat, mint egy mértéktelenül űzött szenvedély.
A más embereket és a vállalkozását sikeresen irányító ember otthon saját magát nehezen vonja ki a mókuskerékből, pedig Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban már kialakult az a réteg, amely nem él vissza a teljesítőképességével, hanem saját érdekében tiszteletben tartja annak határait. Egy kanadai hölgy például egy szállodában elköltött közös ebéd végén az órájára nézett, majd magára hagyta a többieket, mondván, szüksége van egy órányi lépcsőzésre. S azzal nekilátott róni a lépcsőket fel-le, nem törődve a szokásokkal s a csodálkozó pillantásokkal. Tette azt, ha úgy tetszik, egészséges önzéstől vezérelve, amire a jó közérzetéhez szüksége volt. Én még nem tenném meg ugyanezt. Egyszerűen nálunk még más a mentalitás.
SZ. L.