Utazni jó. Ezt a sokak által vallott igazságot a magyar idegenforgalmi szakma azzal szeretné kiegészíteni, hogy nemcsak külföldre, hanem Magyarországon belül is jó utazni. A kilencvenes évek eleje óta tendenciaszerűen csökkent a hazánkba érkező külföldi látogatók száma, ezzel párhuzamosan a magyarok kiutazási kedve is évről évre mérséklődött. A határforgalmon alapuló statisztikák szerint tavaly 28,8 millió külföldi lépte át befelé az országhatár, miközben 10,6 millió magyar kiutazót regisztráltak.
A valós vendégforgalomról azonban az utazók száma keveset mond. Sokkal fontosabb, hogy a magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken megforduló vendégek száma már négy év óta folyamatosan 5,3 millió fő körül alakul, és összesen 17 millió körüli éjszakát töltenek el a szállásokon. A külföldi vendég - ha már ideutazik -, kiadósan költ is.
Magyarország a Nyugatról érkezők számára még mindig viszonylag olcsó helynek számít, ezért nem is nagyon nézik, mi mennyibe kerül. Az egy beutazóra jutó költés 1993 óta folyamatosan emelkedik. Hét évvel ezelőtt csupán 30 dollárnyi forintot hagyott itt egy-egy külföldi vendég. Ez az érték négy év alatt megháromszorozódott, sőt tavaly tovább nőtt, és a becslések szerint elérte a 120 dollárt. Várható, hogy ez az érték idén tovább emelkedik.
Magyarország számára az idegenforgalom mindig is biztos bevételi forrásnak számított. A makrogazdaság aktuális helyzetétől függetlenül ugyanis a külföldiek folyamatosan érdeklődnek a magyarországi tájak, városok és emberek iránt. Ráadásul a már évek óta imponálóan magas bevételi adatokat a Magyar Nemzeti Bank nemrégiben korrigálta, ezáltal a turisztika jelentősége még nagyobbra tehető. Amíg nemzetgazdasági szinten 1996-ban mintegy 2,5 milliárd euró származott a turizmusból, addig 1999-ben ez már mintegy 3,4 milliárd euró volt - a visszamenően is átszámolt adatok szerint. A tavalyi eredmény körülbelül megegyezik az 1998-assal, ami azért tekinthető sikernek, mert a koszovói háborús időszak április és június között jelentősen visszavetette a forgalmat. Távolról - elsősorban a tengerentúlról - nézve ugyanis Magyarország is beletartozik a veszélyes övezetbe. Ez sok távol-keleti és amerikai turista kedvét vette el az ideutazástól, sőt a franciák körében is csökkent a magyar úti célok népszerűsége. A nyár folyamán azonban a magyar idegenforgalmi külképviseletek erősítettek marketingjükön, idehaza pedig mind több forgatócsoportot láttak vendégül, hogy kürtöljék világgá: Magyarországon nincs semmilyen háborús veszély. A lépések eredménnyel jártak, mert a vendégszám csökkenése csak átmenetinek bizonyult.
A tavalyi év idegenforgalmi csúcsa augusztus középső hete volt, amikor egymást követte a Pepsi-sziget, a napfogyatkozás és a Hungaroringen rendezett Forma-1-es futam.
A három esemény több százezer hazai és külföldi vendéget bírt rá az utazásra, ráadásul mintegy tíz nappal meghosszabbította a hagyományosan augusztus első hetéig tartó idegenforgalmi főszezont.
A turizmus - annak ellenére, hogy a vele kapcsolatban lévő gazdasági ágakkal együtt a teljes magyar GDP mintegy 10 százalékát termeli meg - a mai napig nem rendelkezik saját minisztériummal. Az ágazat ebbe a helyzetbe már régen beletörődött, ma már nem nagyon emlegetik az esetleges külön turisztikai tárca felállításának lehetőségét. Jelenleg a Gazdasági Minisztériumon belül külön helyettes államtitkárság foglalkozik - immáron kiterjesztett apparátussal - a magyar idegenforgalom fejlesztésével. Elképzeléseik szerint néhány éven belül megduplázható a turizmusból származó bevétel, amennyiben az állam az eddiginél nagyságrendekkel nagyobb támogatást hajlandó adni.
Erre minden remény megvan, ugyanis a közelmúltban bejelentett Széchenyi terv hét prioritása közt szerepel a gyógy- és termálturizmus fejlesztése. Az elképzelések szerint öt év alatt 100-320 milliárd forintot fordítanának új gyógyturisztikai termékek kifejlesztésébe. Magyarország ugyanis nagyon sok gyógy- és termálvízforrással rendelkezik, amelyek nincsenek kellően kihasználva. Ráadásul az erre épülő vendégforgalom nem jóidő-, vagy szezonfüggő, a vendégek átlagos itt-tartózkodási ideje pedig meghaladja a tíz napot.
A Széchenyi terv azonban még csak egy előkészítés alatt álló gondolatözön. Az idegenforgalom számára sokkal közelibb, ám egy nagyságrenddel kisebb állami forrást jelent a Turisztikai Célelőirányzat (TC). A célelőirányzat a tavalyi 6,4 helyett idén 13,0 milliárd forintot oszt szét támogatás, illetve kedvezményes hitel formájában. Az erre az évre vonatkozó előjelek egyelőre igen kedvezőek. Idén az első két hónapban a turisztikából származó aktívum 233 millió euró volt, amely másfélszerese a tavalyi hasonló időszak értékének, "mellesleg" minden idők legjobb első kéthavi eredménye. Az adatok szerint nem a külföldi vendégek száma, hanem a magyarok itthoni utazási kedve nőtt meg számottevően. A külföldiek az igen drága négy- és ötcsillagos szállodákat, a magyarok pedig a háromcsillagos szállodákat és az ennél is olcsóbb panziókat részesítették előnyben.
A belföldi turizmus felfuttatásában is komoly, eddig ki nem aknázott lehetőségek vannak. A gazdasági növekedéssel a magyarok mind többet költenek utazásra. A belföldi utazási kínálat fejlesztésével arra szeretnék rábírni őket, hogy az országon belül utazzanak és üdüljenek. Ennek haszna kettős: a nagyobb forgalom újabb munkahelyeket és beruházásokat generál, az itthon elköltött pénz pedig nem rontja az ország fizetési mérlegét. A terület felértékelődését jelzi, hogy végre pontos statisztikák készülnek a belföldi szervezett idegenforgalomról. Ezek szerint tavaly mintegy százezer honfitársunk utazott belföldön egy napot, további kétszázezren pedig hosszabb üdülésre mentek és összesen egymillió éjszakát töltöttek nyaralóhelyeken, valamely utazási iroda szervezésében.
DOMOKOS LÁSZLÓ
**** KERETBEN ****
Az utóbbi három évben mind kedveltebbé váltak a kispénzű turisták számára is megfizethető ifjúsági szállások, ahol a statisztikák szerint tavaly 200 ezer vendégéjszakát töltöttek el - elsősorban belföldi - utazók. Mind több ilyen szálláslehetőség nyílik az egész ország területén. A kedvező árfekvést jelzi, hogy egy nap átlagosan 900 forintba kerül a magyar, és 1200 forintba a külföldi vendégek számára. Egyelőre a Turisztikai Célelőirányzat is távol tartja magát ettől a területtől. Elkülönített állami forrás csupán a zánkai gyermek- és diáküdülő fejlesztésére áll rendelkezésre.
Az utóbbi három évben mind kedveltebbé váltak a kispénzű turisták számára is megfizethető ifjúsági szállások, ahol a statisztikák szerint tavaly 200 ezer vendégéjszakát töltöttek el - elsősorban belföldi - utazók. Mind több ilyen szálláslehetőség nyílik az egész ország területén. A kedvező árfekvést jelzi, hogy egy nap átlagosan 900 forintba kerül a magyar, és 1200 forintba a külföldi vendégek számára. Egyelőre a Turisztikai Célelőirányzat is távol tartja magát ettől a területtől. Elkülönített állami forrás csupán a zánkai gyermek- és diáküdülő fejlesztésére áll rendelkezésre.
A magyarok nem túlságosan szeretnek az utazási irodák szabta keretek közt utazni. A kilencvenes években folyamatosan nőtt az utaztató vállalkozások száma. A növekedés tavaly megállt, így ma mintegy 1030 utaztató szervezet működik, ezek közül hatszázra tehető az utazási irodák száma. Szervezett keretek között évente mintegy 10 ezer honfitársunk utazik külföldre egynapos útra valamelyik utazási iroda szervezésében. Az egy napnál hosszabb külföldi utakra évente félmillióan fizetnek be utazási irodáknál, további 60 ezren más szervezetnél. A Magyarországra érkező külföldi beutazók szervezettsége ennél nem sokkal magasabb. Utazási irodák szervezésében évente mintegy 80 ezer külföldi vendég érkezik egynaposnál nem hosszabb látogatásra, és további 460 ezren hosszabb időre.