Tulipán, orgona, napraforgó - februárban. Méregdrága trópusi virágok: protea 4800 forint, anturium 1450, orchidea virágonként 350, amarillisz 950. Elkelnek ezek?
- Nem sokat dobunk ki - mondja Mórásné Logodi Mária üzletvezető-helyettes. Az emberek szívesen veszik tél végén a tavaszi virágokat. Az orchidea is elfogy két-három nap alatt. Bár drágák a trópusi növények, megéri megvenni őket. Legalább egy hónapig virulnak, és sokuk kiszárítva is szép. A trópusi virágokat cserepes növények hatalmas leveleivel "körítjük". Pompás kompozíciókat lehet így készíteni. A vásárlók örülnek az új fajtáknak, keresettek a nemesebb növények. Szegfűt például nem is tartunk, itt nemigen lehetne eladni. Az egzotikus növények nagy részét Hollandiából importálják a virágkereskedők. Magyarországon pár évvel ezelőtt szinte teljesen megszűntek a termesztőtelepek az energiaárak emelése miatt.
Kik költenek sok pénzt virágra? Nem lehet általános választ adni. Egyszer dúsgazdag vállalkozó fizet százezer fölött, mert a dolgozóit szeretné meglepni, másszor szegényes külsejű férfi vásárol nagy összegért csokrot élete párjának. Leginkább a fiataloknak nem kell különösebb ok a virágvásárlásra. A fiúk be-betérnek egy szál rózsáért randevú előtt. Mindemellett több nő vásárol virágot, mint férfi.
Súlyos, vastag katalógust lapozgat előttem Venczelné Bolgár Ilona üzletvezető egy belvárosi virágboltban. A lapok tetején az ország neve, aztán gusztusos csokrok fotói, alattuk az ár, fleurinben - a virágok nemzetközi pénznemében. Az Interflora üzletek révén a világ minden tájára küldhetünk virágot, és kaphatunk a világ minden tájáról. Ebben az üzletben például havonta úgy 10-12 megrendelést teljesítenek külföldre, és körülbelül ugyanennyit külföldről Magyarországra.
Választunk egy csokrot a katalógusból, és forintban kifizetjük a fleurinben meghatározott árat. Ebben benne foglaltatik a szolgáltatás, a csomagolás, a szállítás díja is. Lehet is, hisz 1 fleurin 140 forintnak felel meg, és a 35 fleurines csokor a legolcsóbbnak számít. Meghatározhatjuk a kiszállítás napját, temetés esetén az órát is.
A virágküldő szolgáltatás természetesen országon belül is működik. A fizetendő összeg - a virág árán túl - attól is függ, milyen távolságra lakik a címzett az üzlettől, amely kiszállíttatja a virágot. A szolgáltatás népszerű. Van, aki ha máskor nem is, anyák napjára feltétlenül küld csokrot távol élő édesanyjának.
A belvárosban olyan üzlet is akad, ahová elég betelefonálni, ha virágot akarunk küldeni, a számlát utólag fizetjük. Nyíri Magdolna üzletvezető szerint ez egyedülálló szolgáltatás. Igaz, ők csak Budapestre és környékére szállítanak, de vidékről és külföldről is fogadnak megrendelést. A megrendelő adatait felírják, és vagy a lakására, vagy a munkahelyére küldik a számlát, oda, ahol le tudják őt igazolni. Mobiltelefonnal ezért ezt nem lehet intézni.
Milyen a szép csokor? Persze ízlés kérdése is. De a virágkötők szerint vannak általános szempontok. Például, hogy egy színtónusú legyen. Kellemes a szemnek - mondjuk - a halványlila a sötétlilával és halványrózsaszínnel. A virág fajtája lehet más, de a színek harmonizáljanak. Azért két-három színnél ne válogassunk többet. A tarkaság csak a tavaszi vagy a mezei csokorhoz illik. Összeállíthatunk kontrasztos csokrot is, világos és sötét színekből. A celofáncsomagolás lassan divatjamúlttá válik, kedveltebbek a természetes alapanyagú díszítő-csomagolók.
A színekhez fűződő babonákhoz tartozik, hogy a sárga az irigység színe. Kár lenne mellőzni a szebbnél szebb sárga szirmúakat. Mint ahogy az a nézet sem állja már meg a helyét, hogy a krizantém csak temetőbe való. A vörös rózsa viszont őrzi még szeretet-szenvedély jelentését. Az illemtankönyvek szerint a virág az egyetlen ajándék, amelyet mindig és minden körülmények között illik adni és elfogadni is.
BORBÁS BORBÁLA
Kukely Márton, a Magyar Államvasutak vezérigazgatója Nógrád megyében nőtt fel, pedagógus családban. Salgótarjánban járt gimnáziumba, majd Moszkvában, a Vasútmérnöki Egyetem villamosmérnöki karán szerzett diplomát.
- Munkába állása óta két év híján a MÁV-nál dolgozik. Honnan ez a vonzalom a vasút iránt?
- Talán gimnazista koromból való. Bejáró voltam, naponta oda-vissza vonatoztam Salgótarjánba. Az első jól működő közlekedés, amit megismertem, a vasúti személyszállítás volt. Valahol ez hagyott mély nyomokat bennem.
- Van más is a családban, aki a vasutat választotta munkahelyül?
- Én vagyok az első, legalábbis a közvetlen hozzátartozóim közül. A nagyobb családból már akad: egy unokatestvérem dolgozott a vasútnál, de a véleménye nem befolyásolt.
- Valamikor megbecsült rangot jelentett a nyugdíjas állás a vasútnál. Amikor 1980-ban belépett, milyen munkahely volt a MÁV?
- Bevallom, akkor még nem gondoltam erre. Bár húsz éve nagyobb presztízse volt a vasutasszakmának, mint ma. Hatalmas forgalmat bonyolítottunk le, a kétszázmillió fölötti utasszám és a százmillió tonnánál több szállított áru volt a jellemző. Aztán a nyolcvanas évek közepétől vált világossá, hogy mindkét piacon egyre nehezebb lesz helytállni.
- A család milyen szerepet tölt be az életében?
- Nagyon fontosat. Nem szoktam rangsort felállítani, de úgy szeretek dolgozni, ha az a cégnek és a családnak egyaránt hasznára van. Mindig ügyelek arra, hogy legyen időm a családomra.
- Moszkvából hozott feleséget. Ezek szerint diplomát szerzett és társat talált az egykori Szovjetunióban?
- Az egyetem öt éve Moszkvában is hosszú volt. Azt hiszem, abban az életkorban szövődnek a fontos barátságok. Itt azonban szorosabb kapcsolat alakult ki.
- A vasút reformját az elmúlt években sokszor hallottuk emlegetni. A rendszerváltás óta minden közlekedési miniszter programjában szerepelt, de eddig senki sem tudta valóra váltani. Ön szerint miért?
- Ezzel vitatkoznék, mivel a rendszerváltás óta ebben az ügyben történt egy s más. A részvénytársaság létrehozása például az első lépés volt 1993-ban a vasúttársaság függetlenségének biztosításához. Méghozzá szorosan igazodva az Európai Uniónak a 90-es évek elején kidolgozott irányelveihez. Azt hiszem, az alapvető probléma az, hogy a MÁV finanszírozásának reformja nem történt meg. Ez változatlanul nagyon fontos. Továbbá meg kell határozni, mekkora vasútra van szüksége az országnak.
- Mit jelent, miről szól a reform?
- Nehéz néhány mondatban összefoglalni, de megpróbálom. Jogos elvárás, hogy egyértelmű és átlátható gazdálkodást alakítsunk ki. A másik fontos tétel a MÁV finanszírozási reformja. Ez az uniós normák és az itthon is elfogadott elvek alapján úgy történik majd, hogy az infrastruktúra finanszírozását, továbbá a személyszállítási veszteségek megtérítését a költségvetés vállalja. Itt figyelembe kell venni, hogy a menetrend, illetve a személyszállítási szolgáltatás megrendelője az állam. A személyszállításban tiszta vonatokat és kiszámítható, menetrend szerinti közlekedést igyekszünk mielőbb biztosítani. Az intercity minőség irányába szeretnénk mozdulni, ám ehhez a járműfejlesztési programra öt év alatt 100 milliárdot kell költeni. Az áruszállításnál a kocsipark korszerűsítése és minőségi cseréje a cél, de már üzleti alapon.
- Mikor lesznek ennek látható jelei?
- Óvatos becslés szerint egy-másfél év múlva. Hiszen a források megteremtése után a munkálatokat végre is kell hajtani.
- Említette a menetrendet. Ezért nem állhatom meg, hogy megkérdezzem: mikor közelítjük meg a japán vasút pontosságát, ahol három perc késés esetén lemond a közlekedési miniszter?
- Ez még mesebeli távolságban van. Bár, ha a közlekedési minisztert nem is érinti, de a személyszállítás vezetőinek előbb-utóbb a beosztásába kerülhet a túl sok késés. Legalábbis, első lépésként, az intercityk esetében. Harminc perc késésnél már most is visszatérítjük a jegyek árát.
- A szokásos sztrájkon túl vagyunk, nagy nehezen megegyeztek a szakszervezetekkel. Ki győzött?
- Remélem, az utasok és a fuvaroztatók, mert a mi szempontunkból a megállapodás legfontosabb eleme a hároméves munkabéke. Egyik oldalt sem lehet győztesnek nevezni, amikor csak a legutolsó 329 órás sztrájk csaknem kétmilliárdos veszteséget okozott. Sajnos előtte hatvanórás, decemberben pedig kilencórás munkabeszüntetést éltünk át.
- A sztrájk alatt jócskán elmérgesedett a viszony a szakszervezeti vezetőkkel. Kibékültek már?
- Akadtak, akik azt mondták, a tárgyalás hevében elhangzott olyan is, ami nem odavaló volt, de az nem számít. Ezzel én nem értek egyet. Úgy gondolom, függetlenül a konfliktus alakulásától, bizonyos határokat nem szabad átlépni. Nehéz még erről beszélni. Az aláírás után azzal álltunk fel, adunk magunknak egy kis időt, hogy lecsillapodjanak a kedélyek. Az biztos, hogy barátságok nem szövődtek.
- Életveszélyes munkakört vett át. Számolt ezzel, amikor Sipos István halála után elvállalta a vezérigazgatói posztot?
- Ha ezzel is kalkulálok, nem vállalom el. Úgy gondolom, a felesleges kockázatokat kerülve az egészségem veszélyeztetése nélkül tudok dolgozni.
- Szokott vonaton utazni? Ismeri a hazai szerelvények állapotát?
- Szoktam, de ritkán. Sajnos egy-egy vidéki program olyan zsúfolt, hogy kocsival kell menni. Ha tehetem, külföldre vonattal utazom, már csak azért is, hogy lássam, milyen célok vannak előttünk. A hazai állapotokkal tisztában vagyok. Mentségünkre szól, hogy a húsz-harminc éves kocsikat nehéz úgy rendben tartani, hogy európai módon nézzenek ki. Igaz, ha kopottak is, attól még lehetnének tisztábbak.
- A sztrájknak köszönhetően valóságos médiasztár lett. Élvezi a népszerűséget, megismerik az utcán?
- Számomra teljesen meglepő, de előfordul, hogy felismernek. Nem vágytam erre, bár tisztában vagyok vele, hogy a közszereplésekre ezután is szükség lesz. Már csak azért is, hogy ne mondják azt az emberek: akkor hallani a MÁV-ról, ha balhé van.
GYERKÓ KATALIN
**** KERETBEN ****
A legellentmondásosabb közgazdász
Kevés közgazdász megítélése olyan ellentmondásos, mint Robert Thomas Malthusé. Byron gúnyverset írt róla, amelyet gyerekek skandáltak, Marx szerint első műve "iskolásan felületes és paposan fellengzős plágium". John Maynard Keynes viszont, az egyik legnagyobb angol közgazdász úgy vélte: "Ha Ricardo helyett Malthus lett volna az ősapa, akitől a tizenkilencedik századi közgazdaságtan származott, mennyivel bölcsebb és gazdagabb volna ma a világ!"
Malthus 1766. februárjában született különc apja, Daniel Malthus vidéki kastélyában. Apja vagyonos földesúr volt, képzett jogász, a felvilágosodás híve és Jean-Jacques Rousseau barátja. Hamar kiderült, hogy a fiú értelmi képességei kiválóak, de mivel második gyerek volt, az angol szokásjog értelmében semmiféle örökséget nem kapott. Kora gyermekkorától papnak készült. 1784-ben bekerült a cambridge-i egyetemen a Jesus College-ba, ahol matematikát és filozófiát is tanult. Négy év múlva ragyogó eredménnyel vizsgázott, és nemsoká pappá szentelték. Rövid ideig az okewoodi templomban szolgált segédlelkészként, közel a szülői házhoz, majd 1793-ban ösztöndíjasként visszatért Cambridge-be.
Malthus egyre kevésbé hitt a felvilágosodás eszméiben. Az apjával folytatott vitához érveket keresve kutatni kezdett, és 1798-ban megjelentette Tanulmány a népesedés törvényéről című könyvét. A mű hatalmas vihart kavart, s egy csapásra ismertté - és népszerűtlenné - tette szerzőjét.
Malthus elmélete szerint a népesség mértani haladvány szerint nő, ezért, ha nem működnek a népességnövekedést korlátozó fékek, akkor az emberiség húsz-huszonöt évenként megduplázódhat. Az élelmiszertermelés viszont csak számtani haladvány szerint nő, mert jóllehet több ember több munkaerőt is jelent, kétszer annyi arató nem tud betakarítani kétszer annyi termést, ráadásul a művelhető földterület nagysága is korlátozott. Ha túl sok az ember, éhínségek, háborúk vagy járványok tizedelik a népességet, amíg a számuk annyi nem lesz, amennyinek már jut elegendő élelem. Éppen ezért nem járhatott eredménnyel a felvilágosodás sok reformeszméje sem, mondja Malthus. Hiszen ha egyenlően osztanák el a földbirtokokat és a jövedelmeket, akkor is csak kezdetben javulna a szegények sorsa, mert a növekvő népesség miatt megint csak egyenlőtlen jövedelemelosztás és nyomor lenne a végeredmény. Malthus bírálta a szegénytörvényeket, és az élelmiszereket illetően export- és importkorlátozást javasolt.
Malthus könyve egyébként nem támaszkodhatott statisztikai adatokra; például csak három évvel a megjelenése után tartották meg Angliában az első népszámlálást. Malthus maga is érezte művének ezt a hiányosságát, ezért az 1803-ban megjelent második kiadás állításait már hatalmas kutatási anyaggal támasztotta alá. Ekkorra az álláspontját is felülvizsgálta: abból indult ki, hogy a katasztrófa elkerülhető, ha az emberek áttérnek a késői házasságkötésre, és a házasság előtt önmegtartóztató életet élnek.
Malthus a házasságot illetően mindenesetre jó példával járt elöl: harmincnyolc éves volt, amikor megházasodott, és három gyereke született. Mivel a házasság ellenkezett a Jesus College elveivel, lemondott posztjáról, és 1805-ben a Kelet-indiai Társaság gyakorlóiskolájában, a Haileybury College-ban kapott katedrát, mint a történelem, politika, kereskedelem és pénzügyek professzora. Így ő lett Anglia történetének első politikai gazdaságtan tanára, vagyis ő volt az első hivatásos közgazdász.
Életének utolsó harminc évét Haileyburyben és Londonban töltötte. Számtalan könyvet és röpiratot írt, a legjelentősebbet A közgazdaságtan elvei címmel. Baráti, de erélyes hangon vitatta Ricardo nézeteit a kereskedelemről és a gazdasági depresszióról. 1834-ben halt meg. Kortársai között nem volt népszerű: rosszmájú életrajzírói szerint néhányan azért mentek el a temetésére, hogy megsirassák, mások pedig azért, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy valóban meghalt.
V. É.
A gondos egyházfi
Haldoklik az öreg székely, és végrendeletet csinál. Minden fiának hagyományoz valamit, hanem a végén eszébe jut, hogy ő hitközségi ember is. Mint jó egyházfi, rágondol az egyházi emberekre:
Azt a tinót, aki a tavaszon a havasba elvesze a szántás előtt hat héttel, hagyom az eklézsiának. Ha pedig megkerül, legyen Mihály fiamé!
SZÉKELY GÓBÉSÁGOK, TEVAN KIADÓ, 1990