A játék hivatalos szaknyelve, a kifejezések és a szabálykönyv egyaránt Skóciából származik. Ott már a középkorban is igencsak népszerű sport lehetett, hiszen II. Jakab skót király 1457-ben betiltotta, mert a hadra fogható ifjak fegyverforgatás helyett inkább a golfütőt vették kézbe.
Jelenleg mintegy 45 millióan űzik világszerte ezt a sportot, túlnyomórészt amatőr szinten. Elterjedtségét, népszerűségét annak köszönheti, hogy minden izmot megmozgat, aktív kikapcsolódást nyújt a szabad természetben, változatos környezetben, hiszen az eltérő természeti adottságok folytán minden egyes golfpálya más és más. Valamennyi korosztály játszhatja, mert mindenki fizikai és szellemi teljesítőképessége szerint vesz részt benne, s mivel egyéni játékról van szó, saját ügyetlenségünk nem rontja el a játékostársak kedvét.
Magyarországon a golf ősbemutatójára 1902-ben került sor, a lóversenypályán. Az első golfpályát Lauber Dezső sokszoros magyar bajnok építtette Tátralomnicon 1909-ben, és ebben az évben ugyanitt zajlott le az első verseny is. Ugyancsak ő volt a Széchenyi-hegyi pálya építtetője 1915-1921 között, a jelenlegi TV-adótorony körzetében. 1926-1936 között a magyar golf meghatározója volt Európa golféletének. A már említett Lauber Dezső Gyurkovich Bélával és Kovács Jenővel Európa egyik legjobb férficsapatát alkotta, Szlávy Béláné Hevesi Erzsébet pedig tizenkilencszeres magyar női bajnok volt. 1926-ban, a német bajnoki cím elnyerése után a világ ötödik és Európa legjobb női játékosaként tartották őt számon. Stammel József is beírta nevét a golf történelemkönyvébe. A háború előtt segédedzőként dolgozott, és a golfot mellőző időszakban is, edzőként, egészen 1995-ig tanította a magyar fiatalokat erre a sportra.
A mellőzöttség időszaka után, 1974-ben Gáti Ferenc kezdte újjászervezni a hazai golféletet. 1979-ben megalapította a Kék Duna Golf Clubot, majd 1989-ben megalakult a Magyar Golf Szövetség is, amelynek az elnöke lett. (A szövetség jelenlegi elnöke Gergely Ferenc.) Az 1951-ben felfüggesztett Magyar Golf Club időközben újjáalakult, ma már a profi golfozóknak is van érdekképviseletük, a Professzionális Golfozók Szövetsége. Jelenleg az országban hat golfpályán és három gyakorlópályán kilenc klub osztozik. A Kisorosziban lévő építése a hetvenes évek legvégén kezdődött meg, ezt követik időrendben a Bükfürdőn, Szentlőrincen, Hencsén, Alcsútdoboz-Máriavölgyben, végül a Tata-Remeteségpusztán megnyíltak.
A pályák területe 60-110 hektár között mozog, 18 szakaszára ideális esetben 600-800 tag juthatna, de Magyarországon ez nem így van. A pályák többnyire kihasználatlanok. Az Egyesült Államokban elterjedtek az úgynevezett public courseok, a nem csak klubtagok által használható pályák. Nálunk ilyen csak Kisorosziban és Pécsett található. A rossz kihasználtság miatt egyes klubok bérbe adják pályáikat, de természetesen csak saját tagjaik maximális kiszolgálása után.
A felnőtt klubtagsághoz minimum tizennégyéves életkor, megfelelő tudásszint és két klubtag ajánlása szükséges. Természetesen gyerekek is golfozhatnak, már négy-öt éves kortól foglalkoznak velük.
A tatai klub nagy reménysége egy nyolcéves kisfiú, aki már felnőttekkel játszik együtt. A megfelelő tudásszintet a tréner írásban igazolja, így nem fordulhat elő, hogy valaki kellő tudás hiányában elvegye másoktól a játék örömét. Az ajánlók pedig garanciát nyújtanak arra, hogy az új tag mindenben meg fog felelni a golf szigorú szabályainak mind a pályán, mind a klubházban. Csak példaként említjük meg, hogy a farmerban és pólóban való játék komoly büntetést von maga után a profi versenyeken, ugyanis a golf öltözékének is megvan a maga etikettje.
SZÁDVÁRI LÍDIA
**** KERETBEN ****
Egy kis golftan
A pálya mintegy hatvan hektáron terül el, a hossza általában hat kilométer, a szélessége 35-40 méter, és 18 szakaszból áll. A szabad, füves területeket homokcsapdákkal, mesterséges vízakadályokkal is nehezítik. Minden szakasz elején körülbelül 20 négyzetméteres kijelölt terület szolgál az első ütés megtételéhez, a labda elindításához. A szakasz végén található a 10 cm átmérőjű és 10 cm mély lyuk, benne a zászlóval, amely körül 20 méter átmérőjű, finomra nyírt és keményre hengerelt pázsit van. E kettő közötti terület a játéktér.
A játék lényege, hogy az elütőhelytől indított labdát minél kevesebb ütéssel juttassuk el a szakasz végén lévő lyukba úgy, hogy azt csak az ütővel szabad érintenünk. A játék a labdának a 18. szakasz végén lévő lyukba való begurításával ér véget. Kétféleképpen játsszák: ütések szerint (stroke play), amikor is a szakaszokon elért összütésszámot számítják, illetve szakaszok szerint (match play); ilyenkor az a győztes, aki az ellenfelénél több szakaszt nyer. A pályákat általában mindenütt a világon 72 ütéssel lehet optimális esetben megjátszani. Az ettől való eltérés az úgynevezett handicap szám, amellyel minden játékos rendelkezik, s ez mutatja a tulajdonképpeni tudásszintet. A golf szabályait négyévente a Royal & Ancient Golf Club of St. Andrews adja ki, és a világ valamennyi golfpályáján kötelező érvényű. Magyarországon.
x
Ma már megtalálhatók azok az üzletek is, ahol a golfhoz tartozó valamennyi felszerelés beszerezhető. Hegedűs Gábor, az egyik budapesti gyakorlópálya üzemeltetője szerint egy komplett golffelszerelésnek sem okvetlenül kell a luxusár-kategóriába tartoznia, hiszen kezdőknek való, használt, de jó állapotú és minőségű árut ugyanúgy lehet kapni, mint olyan professzionális márkákat mint a Titleist labdák, a Callaway és Cobra ütők. A golfütők száma egy teljes készletben 14, de a kezdők kevesebb ütővel is startolhatnak. A nyelük készülhet grafitból és könnyű, de kemény titániumból is. A fejük rögzített, a dőlésszöge más és más. A játékos a terepviszonyok, a távolság, a repülés választott íve vagy például a pörgetés igénye szerint választhatja ki készletéből a használni kívánt ütőt. A labda 4,27 cm átmérőjű és 46 gramm súlyú, a belseje tömör. A külső műanyag burokba sajtolt bemélyedések a visszahúzó légörvények feloldását segítik. A felszereléshez tartozik egy kis műanyag tű is, az első ütésekhez. Igen fontos kiegészítő a szöges talpú cipő.
x
Kis hazugság, nagy hazugság és statisztika
Elsőszámú becézett kedvesünkké lépett elő szerte a világban a benzin az elmúlt hetekben. Lett légyen a benzinkút Magyarországon, Amerikában, Ázsiában: mindenütt, mindenki drágállja. Ám hogy ebben a gyönyörű becézésben - ó, te drága! - micsoda magasságok és mélységek rejteznek, arra próbált rávilágítani egyik kedvenc amerikai napilapom. Nevét nem írom, mert minek csapna a NAPI Gazdaság ingyenreklámot neki, no meg alig negyedmillió példányban jelenik meg, ami otthon sok, itt, az Atlanti óceán túlpartján semmi eget rengető.
A híradás szerint szerte a világban egyszerűen csak - szó szerint idézem a híradást - ország méretű hivatalos lopásnak tartják a világ számos országában az amerikai benzinárakat. Ám, hogy minden relatív, arról meg az amerikaiak bizonykodhatnának, hiszen az 1999. januári 95 centes benzinárak mára majdnem megduplázódtak, 1 dollár 70 centre emelkedtek.
Huhognak is a kamionsofőrök, hogy így meg úgy, ha a kormány nem tesz valamit, hát felhagynak az iparral, aztán Amerika megnézheti magát. Nos, lássunk egy kis statisztikát! Az amerikai 1,7 dolláros benzinár 1 gallonra, azaz majd' négy liternyi üzemanyagra értendő. Ehhez képest otthon majdnem 4 dollár a benzin gallonja. Az olaszok 4,30-at fizetnek ugyanezért, az angolok 5-öt, a franciák 4 és felet, míg például a hongkongiaknak 5,40-et kell előkotorniuk tárcájukból egy gallon üzemanyagért. Ehhez képest pedig az 1,7-es amerikai benzinár igazán vicc, s ez akkor is így van, ha szegény apám annak idején óva intett a statisztikától, mondván, "tudod fiam, van kis hazugság, van nagy hazugság, s van statisztika".
És van - de ezt már csak én teszem hozzá - az autó. Vagy szerencsésebb esetben: nincsen. Azt pedig már ki-ki számolja ki magának, hogy ha havonta nem költ el 30-40 ezer forintot benzinre, kamatos kamatokkal milyen röpke idő alatt válhat milliomossá. Még néhány OPEC-húzás, és a világ, közöttük Magyarország is a milliomosok földjévé válik.
CSENDES CSABA
BUFFALO, OHIO