Persze jóval régebben is adtak közre az újságok április elsején bolondos híreket. Frankfurtban például hajdan egy különlegesen értékes lovat kerestek, amelyet valaki ellopott. Az állat állítólag csak egy bizonyos induló dallamát hallva engedelmeskedett. Ezért sikeres kézre kerítése érdekében - így a beszámoló - a rendőrök zeneórákat vettek, hogy megtanulják rendőrsípon a kívánt dallamot játszani.
Minden idők legismertebb áprilisi tréfájaként tartják számon azt, amikor a századforduló táján egy párizsi apróhirdetés a legmagasabb árat felajánlónak felkínálta az Eiffel-tornyot - lebontás után. Azon az április elsejei napon több ezer ócskavas-kereskedő jelent meg a meghirdetett időpontban az "árverésen", hogy Párizs jelképét megvásárolja.
Angliában a legnagyobb becsapás 1860-ban történt. Több százan kaptak nyomtatott meghívót "a fehér oroszlánok szokásos éves ünnepélyes mosdatására, amelyre a Towerben kerül sor április elsején 11 órakor". A tömeg hosszasan várakozott a Tower kapuja előtt, mire megértette, hogy április bolondját járatták vele.
Oroszországban a XVIII. század elején Nagy Péter uralkodása alatt jelent meg az április elsejei viccelődés szokása. Az első áprilisi tréfát egy fakíregyüttes tulajdonosa űzte a moszkvaiakkal, akiket azzal csődített a színházba, hogy ott belemászik egy közönséges üvegpalackba. Ám amikor felment a függöny, az emberek csak egy "április 1." feliratot láttak a színpadon, no meg egy üveget. Üresen.
De már az ókori görögök is megviccelték egymást e napon, sőt ismeretes volt e szokás Kínában is. A Római Birodalomban tréfával és mókával ülték meg a festum stultorumot, vagyis a bolondok napját. Plutarkhosz pedig a quirináliáknak nevezett tavaszünnepet a bolondok ünnepének írja le.
E szép tavaszi napot itthon is a bolondok napjaként tartjuk számon. A miértre sokféle magyarázat ismert. Az egyik szerint az ősi kelta tavaszünnep vidám maradványáról van szó. Mások a húsvéti passiójátékokból eredeztetik a megtréfált személy ide-oda küldözgetését, mint ahogy Jézust küldték "Pontiustól Pilátusig". A legáltalánosabb magyarázat mégis az, amely IX. Károly francia király naptárreformjához kapcsolja a szokás eredetét. A király 1564-ben elrendelte, hogy az addigi április elsejéről január elsejére kerüljön át az új év kezdete. A franciák nem tudták, mikor küldjék el az ünnepi csomagokat; áprilisban azt mondták, majd januárban, januárban meg azt, hogy áprilisban. Végül komoly ajándékot csak újévkor adtak, április elsején pedig tréfával, ugratással szereztek meglepetést egymásnak. Más vélemény szerint április csalfasága és változékonysága ad okot a bolondozásra. Tény, hogy a szokás Európa-szerte ismert.
Sok nép állítja magáról, hogy tőle ered az április elsejei bolondozás, de egyértelmű bizonyíték egyik mellett sem szól. A legvalószínűbb, hogy valamilyen téltemető, tavaszköszöntő pogány hagyomány a közös gyökér. Ez adja azt az azonos vonást, hogy más-más kultúrákban is e napra esik az ugratások és tréfálkozások ideje.
GYERKÓ KATALIN
**** KERETBEN ****
Indul a Hurok!
Április elsején az ötven éve működő Vidám Park igazi meglepetéssel kedveskedik a főváros közönségének: a jubileumi szezonnyitót egy Bolondos Évnyitó Felvonulással kezdik. (Gyülekező de. 10 órától a Kodály Köröndön.) Innen indul majd el 11 órakor a menet a Vidám Park főbejáratához. A menethez - melynek élén mazsorettek haladnak - bárki csatlakozhat, s ha ezt jelmezben teszi, a Vidám Park vendégeként nem kell belépőt fizetnie. A jelmezverseny győztesei az elsők között próbálhatják ki az igazi szenzációt, a Looping Start, a világ egyik legnagyobb átfordulós hullámvasútját. A hurok méretei impozánsak: 75-ször 31 méter, az átfordulás magassága 24,5 m, a kocsik legnagyobb sebessége 75 km/óra.
x
Emelkedik a jegyár és bővül a kínálat a Fővárosi Állat- és Növénykertben
A Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) a tavalyi évet úgy zárta, hogy nem volt vesztesége, adóssága - jelentette ki Pelsőczy László igazgató. Mint elmondta az állatkert látogatottsága tavaly elérte az 1,17 millió főt, ami hozzávetőleg hat színház közönségének felel meg. Az egy látogatóra jutó fővárosi támogatás 1999-ben egy fővárosi múzeumban 1650, egy színházban 2250 forint, az állatkertben pedig 252 forint volt. Való igaz, hogy a FÁNK-ot 70 százalékban a látogatók tartják el. A fővárosi támogatás az idén 297,5 millió forint, ami a tavalyinál 2 millióval több. Érdemes megemlíteni, hogy a személyi jövedelemadó 1 százalékából befolyó támogatás 1997-ben 15,7 millió forint volt, 1998-ban 19,6 milliót tett ki. Az állatkertnek 30 millió forintot kell visszafizetnie a Központi Környezetvédelmi Alapba. Személyi kiadásokra idén 2 millió, a járulékokra 3 millió forinttal terveznek többet az előző évhez képest. Nem csupán a személyi jellegű kiadások növekednek, hanem a dologiak is. Tavaly vízre és gázra 30-30 milliót költöttek, a takarmányköltség 75 milliót tett ki.
Az idén az állatkert vezetősége a jegyárak emelése mellett döntött. A teljes árú támogatói jegy áprilistól a mostani 700 forintról 1000-re emelkedik. A belépő felnőtteknek 650, gyerekeknek 500, diákoknak és nyugdíjasoknak 550 forint lesz. Összehasonlításként meg említjük, hogy a fővárosban a mozijegyek 300 és 800 forint között mozognak, színházba vagy operába menni sem olcsóbb, 450-4500 forint a jegy.
Az állatkert igyekszik a megemelt jegyárért cserébe többet nyújtani. Új állatok érkeznek, köztük selyemmajmok, oroszlánfókák és bülbülök, továbbá augusztusra várható egy zsiráf születése is.
Áprilisban adják át a Kisszikla északi oldalában épülő fakókeselyű-röptét, májusban megnyílik a Lepkekert, s a Flamingó-tó is elkészül. A Pálmaház megnyitását szeptemberre tervezik, a rekonstrukciós kiviteli munkáira a főváros 190 millió forintot ad.
R. L. L.