Nomádok és a globalizáció

A japán Kisho Kurokawa nyerte meg a nemzetközi pályázatot Kazahsztán új fővárosa, Asztana terveinek az elkészítésére. Kurokawa az első japán építész, aki külföldön tervez fővárost.
1997-ben lett Almati helyett Asztana a kazah főváros. Ennek hátterében egyrészt a függetlenség szimbolizálásának vágya, másrészt pedig az van, hogy a város az ország földrajzi középpontjában fekszik. Jelenleg háromszázezren lakják, ami 2030-ra a kazah kormány szerint egymillióra nő.
Kurokawa építészeti filozófiájának lényege a szimbiózis, vagyis az egymásnak ellentmondó elemeknek identitásukat megőrző együttélése. Városterve szerint a meglévő várost meg kell tartani és fejleszteni kell, ugyanakkor az Isim folyó déli és keleti partjai mentén új város létesül majd, így jön létre a múlt és a jövő szimbiózisa. Az ember és a természet együttélése úgy jelenik meg a tervben, hogy a folyó partján elszórtan állnak majd házak, a város tengelyében pedig egy erdő lesz. A mester úgy gondolja, hogy a közép-ázsiai emberek, akik eredetileg nomád életet éltek, a szimbiózis megtestesítői. A nomádok hatalmas csoportokban - néha több mint tízezren - vándorolnak és mindenkinek - gyerekeknek, öregeknek, katonáknak stb. - megvan a saját szerepe. Szerinte a nomád életmód jól illeszthető a XXI. századhoz, amikor az élet egyre inkább globálissá és határtalanná válik.
Kurokawa tervezte hazájában többek között a Sony toronyházát, a Nemzeti Bunraku Színházat, külföldön pedig a Kuala Lumpur-i nemzetközi repülőteret és több toronyházat Párizsban, Szingapúrban és Ausztráliában.
N. J.