Internetes zeneüzlet

Németországban a hanglemezpiac 1998-ban és 1999-ben lényegében stagnált, illetve a nagy lemezkiadók forgalma mintegy 10 százalékkal csökkent. Ez a számadat ékes bizonyítéka annak, hogy valami végérvényesen kezd megváltozni a zenefogyasztás terén: a fogyasztók egyre nagyobb számban fordulnak az internetes zenehallgatás, illetve zenevásárlás felé. Németországban mind több olyan kis tőkeigényű vállalkozás jön létre, amely lemezszerződéssel nem rendelkező előadók és együttesek felvételeinek a világhálóra helyezésével foglalkozik. Van olyan német alternatív rockegyüttes, amely az internet révén tett szert rajongókra, anélkül, hogy egyetlen lemeze is megjelent volna.
Mi lesz az elkövetkező években a hanglemezkiadással és a nagy lemezcégekkel? Ami a hanglemezkiadást illeti, nem nehéz jósolni: valószínű a CD-k fokozatos térvesztése. Sokkal nehezebb arra válaszolni, hogy mi lesz a lemezkiadókkal. A zeneforgalmazás a jövőben is komoly haszonnal kecsegtet, így logikus, hogy a ma lemezkiadói lehetnek a jövő zeneforgalmazói. De persze nem csak ők. A világhálón ugyanis bárki megjelenhet ilyen szolgáltatással, akinek van hozzá pénze. Márpedig ehhez korántsem kell akkora tőke, amekkora egy lemezkiadó működtetéséhez. Ilyenformán minden eddiginél élesebb verseny bontakozhat ki a zeneforgalmazók között, ami kedvező a zenészek, előadók szempontjából, de nem közömbös a zenefogyasztók számára sem.
Vajon az internetes megjelenés segíti-e a magyar együtteseket, előadókat abban, hogy egyenlőbb esélylyel induljanak a nemzetközi zenepiacon a siker reményében? Valószínűleg igen, de túlzott illúziókat táplálni e téren nem érdemes. A nemzetközi poppiacon kelet-európainak lenni ma még egyértelműen hátrány, függetlenül az előadott produktum minőségétől. Csak remélhető, hogy ez a sokszor semmivel alá nem támasztható zenepiaci "kirekesztősdi" éppen az internet révén fog értelmetlenné válni, tehát megszűnni.
És ha már témánk az internet és a zeneipar kapcsolata, nem mehetünk el szó nélkül az elmúlt hetek szórakoztatóipari szenzációja mellett: az America Online és a Time Warner fúziójára gondolok. A sajtó részletesen tárgyalta, a gazdasági hírműsorok is sokat foglalkoztak vele, itt most az egyesülés zeneipari oldaláról érdemes szólni. "Ennek a tranzakciónak az egyik legizgalmasabb vonatkozása a zeneüzlettel kapcsolatos" - jelentette ki Gerald Levin, a Time Warner elnöke. "Egyedülálló helyzetbe hozza a Warner Music Groupot, és az átmeneti csapat azon dolgozik, hogy ezt a helyzetet a lehető legjobban kihasználja" - tette hozzá. Levin természetesen arra célzott, hogy előnyt kívánnak kovácsolni az AOL internetes piacszervezési tapasztalataiból és a Time Warner zenepiaci potenciáljából.
Egyszerűbben fogalmazva: az AOL feladata a szolgáltatások minél vonzóbb megjelenítése a neten, míg az eladható tartalmat a Warner Music Group szállítja. (Ezután fúziót jelentettek be az EMI céggel.) A Warner Music Group vezető beosztású munkatársa, Paul Vidich szerint a tranzakció lehetővé teszi a Warner Music számára, hogy zenés klipeket licenceljen, illetve úgynevezett szindikátusi online műsorokat szállítson az AOL-nak. Az Entertainment News Daily online újság azonban emlékeztet arra, hogy a Warner Music termékei iránt lanyha a kereslet, ráadásul az online zeneforgalmazás zökkenőmentessé tételéhez rendezni kell a szerzői jogok ügyét is. Vagyis bármilyen hatalmas tőkével rendelkezik is egy szórakoztatóipari vállalkozás, az semmiféle garanciát nem jelent arra, hogy termékei iránt nagy legyen az érdeklődés. Az America Online más zeneipari vállalkozást is ki kell hogy szolgáljon, különben többet veszít egy ilyen fúzión, mint amennyit elvileg nyer. Nem véletlenül hangoztatja semlegességét az első számú internetszolgáltató.
LUKÁCS ATTILA