- Pénzkérdés tehát az egészségünk? -kérdezem dr. Józan Pétert, a Központi Statisztikai Hivatal népesedési és egészségügyi statisztikai főosztályának vezetőjét.
-Igen is meg nem is. Nincs igazi összefüggés az államháztartásból az egészségügyre költött összeg és az ország egészségi állapota között. Az egészségügynek ugyanis elsősorban nem az a feladata, hogy az emberek egészségesek maradjanak. Természetesen van preventív szerepe is, de az egészségügyi kiadások nagy részét nem a prevenció viszi el, hanem a gyógyítás. Az egészségügy feladata a kezelés, és ha van rá lehetőség, akkor a gyógyítás. Feladata a gyógyíthatatlan betegséggel való "békés együttélés" kialakítása, illetve az élettartam meghosszabbítása. Az egészség megőrzése multiszektorális kompetencia, abban az egészségügy csak egy a többi közül.
- A megelőzés pénzkérdés?
- Igen, minden pénzkérdés. Magyarországon vannak olyan megelőzési munkák, amelyek világszínvonalon működnek. Ilyen például a fertőző betegségek megelőzése, a kötelezően adott védőoltások, amelyek gyakorlatilag 100 százalékos hatékonysággal működnek. A problémát a nem fertőző, krónikus betegségek jelentik. Ezek prevenciója rendkívül komplex kérdés, és még azt is megkockáztatom, hogy nem az egészségügyé ebben a főszerep. Az egészségügy a "karmester", aki nagyon fontos, de... nem mindegy, milyen a zenekar...
- Vannak-e adatok arra nézve, hogy ha többet költenek megelőzésre, akkor a várható élettartam is megnő?
- Nem kizárt, hogy vannak ilyen adatok. De közvetlenül nem lehet "kiszámolni" a prevencióra költött összeg nagyságát. A megelőzésben például rendkívül fontos szerepe van a helyes táplálkozásnak. Ahhoz, hogy egészséges étrend szerint táplálkozzék a lakosság, szerepe van a földművelésügyi, a szociális, a gazdasági stb. minisztériumnak is.
- Melyek azok a betegségek, amelyek a haláloki statisztikákat vezetik?
- Négy nagy csoportjuk van. Első helyen állnak a keringési rendszer megbetegedései, szívkoszorúér-betegségek, a magas vérnyomással együtt járó zavarok, az agyérbetegségek stb. Második helyen említem a daganatos megbetegedéseket. Ezen belül első helyen áll a tüdő-, majd a szájüreg- és nyelőcsőrák. Érdekes módon az emésztőrendszer középső része, a gyomor stb. daganatai kisebb számban fordulnak elő. A bélrendszer utolsó szakaszának, a végbélnek a daganatai is előkelő helyen állnak a statisztikákban. A nőknél az emlőrák, a férfiaknál pedig az időskori prosztatarák fordul elő egyre nagyobb számban. A harmadik csoportba az alkoholos eredetű betegségek tartoznak, a pszichotikus zavarok, és mindenekelőtt a májzsugor. A negyedik bizonyos légzőszervi betegségek, illetve a tüdő megbetegedése, amelyeket gyógyítani ugyan nem, de a lefolyását befolyásolni lehet. A szívkoszorúér megbetegedéseiből származó halálesetek száma a legnagyobb, majd ezt követik a magas vérnyomásból, agyérbetegségből származóak. A daganatok közül a férfiaknál a tüdőrák, a nőknél pedig az emlőrák vezet. Ha a dolgok dinamikáját nézzük, tehát, hogy hol a leggyorsabb a növekedés, akkor férfiaknál az emésztőrendszer felső harmadának daganatai, nőknél pedig a tüdőrák, hiszen ők is egyre nagyobb számban dohányoznak.
- Nemzetközi összehasonlításban mit jelentenek ezek a számok?
- A daganatos betegségek tekintetében abszolút az élen járunk, az egész fejlett világban mi állunk az első helyen. A tüdőrák hihetetlen mértékben szedi az áldozatait. Vannak olyan országok, ahol ez nem emelkedik tovább, sőt csökken. Nálunk még az emelkedés üteme sem lassult. A szívkoszorúér-megbetegedéseket tekintve is az egyik legrosszabb pozícióban vagyunk.
- A fejlett országokban is ezek a vezető halálokok?
- Igen, strukturálisan ugyanez a helyzet. Kb. 20-24 százalék a daganatos megbetegedések, 50 százalék keringési rendszer, stb. Persze azt szokták mondani, hogy valamiben meg kell halni. Igen, de nem mindegy, hogy mikor. A különbség talán annyi, hogy bizonyos halálokok Nyugaton visszavonulóban vannak.
- Nemcsak az egyes országok között, hanem még országon belül is jelentős különbségek vannak...
- Valóban. Általában igaz, hogy ha egy terület szegény, akkor a halandósági mutatók is magasabbak. Ha szegények, akkor kevésbé tanultak az emberek, így munkavállalási esélyeik is csökkennek, és nincsenek is tudatában annak, hogy mit jelent egészségesen élni. A különböző felvilágosító kampányok hozzájuk nem jutnak el. De ha eljutnak, akkor két dolog van: vagy nem engedheti meg magának az egészséges életmóddal együtt járó költségeket, vagy még ha halálos beteg is, nem hiszi el, hogy az egészséggel nem lehet kampányszerűen törődni. Ennek folyamatosnak kell lennie, és mindenki saját maga felelős érte. A szellemi munkát végzők többnyire tudják, hogy egészségesnek kell lenniük ahhoz, hogy elérjék célkitűzéseiket.
- Persze ennek az ellenkezője is igaz lehet, gondolok itt a túlterhelésre, a menedzserbetegségekre...
- Ez sokkal-sokkal ritkább, gyakorlatilag elhanyagolható. Statisztikailag egyértelműen igazolható, hogy minél magasabban áll valaki a hierarchiában, annál nagyobb a valószínűsége, hogy egészséges. Ez olyannyira igaz, hogy ha véletlenül valamilyen felmérés nem ezt igazolja, akkor azonnal elgondolkodunk azon, hogy vajon milyen módszertani hibát követtünk el, és megismételjük az egészet. A világon elvégzett sok száz ilyen jellegű felmérés közül még sohasem jött ki ennek az ellenkezője. Ez nem azt jelenti persze, hogy a jobb életkörülmények között élők körében ne lenne olyan betegség, ami gyakrabban fordul elő. Ilyen például a cukorbetegség, ami nagy szegénységben azért nem nagyon fordul elő.
- Mit kezdjünk azzal az adattal, hogy az ezer főre jutó orvosok számát tekintve kiemelkedő helyen állunk világviszonylatban?
- Nagy baj lenne, ha még ebben is hátul állnánk, de nem igaz az, hogy minél több orvosunk van, annál egészségesebbek vagyunk. A hadsereg példáján könnyű megvilágítani a helyzetet: nemcsak katona kell, technika is.
- Hogyan foglalná össze pár szóban egészségi állapotunkat?
- Két fontos tényezőt kell kiemelni. Az egyik az, hogy sokkal rosszabb annál, mint ami a gazdasági mutatókból következne. Tehát például a csehek jobban állnak gazdaságilag nálunk, de egészségi állapotunk nem csak annyival roszszabb, mint amennyi ebből következne. A másik jellemző pedig az, hogy nem általában állunk rosszul, hanem csak egy bizonyos réteg, ezek pedig a középkorúak és főleg az alacsony iskolai végzettségű férfiak.
FIALLA ILONA
**** KERETBEN ****
A magyar lakosság többsége elégedett az egészségi állapotával, sőt közel egyharmad igen elégedett. Csak egy elenyésző kisebbség mondja azt, hogy nagyon elégedetlen. Az arányok Szlovákiában is hasonlóak. A csehek, de különösen a lengyelek közt még nagyobb az elégedettek aránya - állapította meg a GfK Piackutató Intézet által térségünk négy országában a teljes lakosságot reprezentáló 1000-1000 fős mintán személyes megkérdezéssel végzett közvélemény-kutatás.
A magyar lakosság többsége elégedett az egészségi állapotával, sőt közel egyharmad igen elégedett. Csak egy elenyésző kisebbség mondja azt, hogy nagyon elégedetlen. Az arányok Szlovákiában is hasonlóak. A csehek, de különösen a lengyelek közt még nagyobb az elégedettek aránya - állapította meg a GfK Piackutató Intézet által térségünk négy országában a teljes lakosságot reprezentáló 1000-1000 fős mintán személyes megkérdezéssel végzett közvélemény-kutatás.
A születéskor várható átlagos élettartam férfiak, illetve nők esetében Magyarországon 66,4, illetve 75,1 év. Ugyanez Belgiumban 73,9, illetve 80,6 év, Franciaországban 73,4, illetve 81,6, Görögországban 75, illetve 80,5, Svájcban 75,7, illetve 81,9 év. Európában nálunk számottevően rosszabbul csak Moldova áll 61,8, illetve 69,7 évvel.
Az 1996. évi egészségügyi kiadások az államháztartási kiadások százalékában a következőképpen alakultak: Magyarország - 6,2, Svájc - 13,2, Csehország - 12,7, Irország -13, Japán - 15,6, USA - 18,8 százalék.
Az ezer lakosra jutó orvosok száma Magyarországon 4,3, Ausztriában 2,8, Írországban 1,7, Japánban 1,8, az USA-ban 2,6.