Budapesti Tavaszi Fesztivál 2000

A Budapesti Tavaszi Fesztivál jó példa arra, hogy a kultúra nemcsak viszi a pénzt, hanem hozza is. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a közelmúltban kezdeményezett egy tudományos kutatást e témában, s az eddigi vizsgálódások már annyit igazoltak, hogy a gazdasági befektetők számára fontos, milyen egy ország kulturális színvonala.
Minden bizonnyal nemcsak kulturális, de gazdasági jelentősége van annak is, hogy a 2000. évben új mecénás támogatását élvezi a fesztivál: a Siemens magyar nemzeti vállalatcsoportjáét. Az olyan nagy hagyományú és tekintélyes nemzetközi cég, mint a Siemens, gondosan megválogatja, hová teszi a pénzét. Eszerint a magyar kultúra értékes és érdekes, mert sokan kíváncsiak rá és mert hosszú távon is sikerekkel kecsegtet. A mecénási szerepkörrel kapcsolatban Hetényi Péter, a társaság elnöke így fogalmazott: "Döntésünkben elsődleges szempont volt a BTF széles körű ismertsége és népszerűsége. A rendezvényeken megfordulnak mindazok, akik erre a kétségtelenül ünnepi hangulatú eseménysorozatra várnak, ám az év többi hónapjaiban nem túl gyakori kultúrafogyasztók. Sok turista utazik ide a különféle koncertekre, színházi előadásokra, kiállításokra, hiszen Európa más városai ilyenkor még nem kényeztetik ennyire változatos kulturális kínálattal az érdeklődő közönséget. A BTF Európa egyik legrangosabb kulturális eseményévé nőtte ki magát, s a 2000. évben mi örömmel vállaljuk a mecénás szerepét."
Március második felében és április első napjaiban sűrített kulturális programokkal találkozhat a hazánkba látogató külföldi, s természetesen a hazai közönség. A Budapesti Tavaszi Fesztiválon különleges személyiségek adnak műsort, olyanok, akik még nem jártak nálunk vagy csak ritkán jöttek el egy-egy produkcióval. A múzsáknak ugyan nincs közük a napi történésekhez, mégis szimbolikus jelentőségű, hogy a huszadik eseménysorozat nyitókoncertjét egy alig több mint húszéves fiatalember, az 1998-as nemzetközi karmesterverseny abszolút győztese, Héja Domonkos vezényli, s hogy a Nemzetközi Ifjúsági Ének- és Zenekar lép a pódiumra a Budapesti Kongresszusi Központban. Két remekművet, Beethoven IX. szimfóniáját és Kodály Psalmus Hungaricusát adják elő. Nagy várakozás előzi meg Eötvös Péter Három nővér című operájának magyarországi bemutatóját, melyet a Magyar Állami Operaházban Szabó István filmrendező állít színpadra. A kortárs zene kiemelkedő jelentőségű egyénisége Eötvös, aki nemcsak komponistaként, hanem karmesterként, pedagógusként, zenei szervezőként is világhírű. Eötvös különben karmesterként is jelen lesz a BTF-en: a Budapesti Kongresszusi Központban a Nemzeti Filharmonikusok élén Atlantisz című művét vezényli. Különleges zenei eseménynek ígérkezik a Budapesti Filharmóniai Társaság Sibelius-estje, vagy a Nemzeti Filharmonikusoknak az a koncertje, amelyre Prométheusz témájú zeneművekből válogattak. Ezen hangzik el Szkrjjabin fényorgonákkal illusztrált különleges alkotása is.
A kortársak közül Ligeti György, Petrovics Emil szerzői estje, valamint az Orbán György zenéjével újjászülető első magyar opera, a Pikkó herceg mindenképpen említést érdemel.
A huszadik században felnőtt művészet, a film "palackpostát" küld e századból a következő számára, s fölidézi Pier Paolo Pasolini, a mágikus alkotó emlékét. Mint fesztivál a fesztiválban jelenik meg a programban a kortárs zene táncszemléje, a mustra a hazai színházak operett- előadásaiból és a határon túli magyar színházak darabjaiból nyújt át egy csokrot a nézőknek.
A magyar festészet ezer évének alkotásaiból válogat a Magyar Nemzeti Galéria Történelem-kép című kiállítása. Idén a vidéki városok közül Győr lesz Budapest vendége, de tavaszi fesztivált rendeznek Szombathelyen, Kaposváron, Gödöllőn, Kecskeméten, Pécsett, Debrecenben, Szentendrén és Sopronban is.
DEÁK ATTILA