A világ szőrmedivatjában két tendencia fut egymás mellett évek óta párhuzamosan: hagyományos módon feldolgozni a valódi szőrmét vagy új technológiával utánozni e nemes anyagokat. Mindkét megoldásnak vannak hívei és ellenzői, az előbbieknek azonban - a világszerte jól szervezett állatvédők egyesületeiben - komoly ellentábora is van. Az elszánt állatvédők jobb esetben csak tüntetnek az állatok lemészárlása ellen, előfordul azonban, hogy eltüntethetetlen festékkel szórják le a méregdrága bundákat. A konfliktust nehéz feloldani és megoldani, azt azonban bizton állíthatjuk, hogy a nők ruhatárának legféltettebb és legdrágább kincse a bunda.
A bunda nőies, elegáns viselet. Akinek van, az viselje is! Szekrényben tartva a szőrme elveszti a csillogását. A szőrmének levegő kell, nem árt neki a hó, az eső. Az állandó viselés megakadályozza, hogy kihulljon a szőre. A tőlünk nyugatabbra fekvő országokban hűtőkamrákban vészelik át a nyarat az értékes bundák. Télen viszont - úgy tűnik - senki sem fordít rájuk különösebb figyelmet. Viselik és kész! A világvárosi színházakban - ahol rendszerint nincs ruhatár - a nők egy mozdulattal összegyúrva a vagyont érő bundájukat, a szék alá száműzik azt, és előadás után minden gyengédség nélkül húzzák onnan elő. Hát ezt még nálunk tanulni kell!
Az idei, párizsi őszi-téli divatbemutatókon mindent elsöprő méretekben vitték a prímet a nercek. A klasszikus feketén és sötétbarnán kívül a szürke és szürkéskék árnyalatok is megjelentek a kifutókon.
A rövidre nyírt, pillekönnyű nercből nemcsak bundák készülnek. Bélelnek vele selyemballonokat, de a sportos antilopkabátok fregoli oldala is lehet. A mai árakon a nercbundák értéke hat- vagy hétjegyű számmal jellemezhető.
Még emlékezhetünk rá, hogy tavaly télen bőre szabott, zsemleszínű, baby-doll nercek tűntek fel szép számmal a pesti utcákon. Idén a szűkebb, egyenes fazonú, oldalt sliccelt, maxi hosszúságú bundák a legdivatosabbak. Legalábbis a francia előrejelzés szerint, valamint a nemzetközi trendnek megfelelően. De azért nem kell elkeseredni. A bundák nem mennek ki egyik évről a másikra a divatból! Egy nerc, egy perzsa, egy ezüstróka: örök divat! Legfeljebb az mondható el, hogy a hosszú szőrű róka nem mindenkinek áll jól, mert kövérít, ezért egy bizonyos koron és súlyon túl viselése nem ajánlott.
Ugyanígy kell megválasztani a bunda hosszát is, mert hiába a maxi megállíthatatlan előretörése, ha valaki csak 150 centiméter magas és ehhez - mondjuk - 70 kiló, az önmaga karikatúrája lesz benne. Miután a szőrmét úgy szabják, mint a szövetet, bármilyen alkatra készíthető megfelelő bunda, mert a szűcs jótékony ollója korrigálja a test aránytalanságait.
A divattervezők szívesen használják a különféle szőrmefajtákat díszítésre is. Gallérok, mandzsetták, báli belépők, kalapok, kucsmák, sapkák, sálak készülnek szőrméből. De láttunk már a kifutókon perzsa ruhát, pantallót, sőt shortot is.
Akik mindezek ellenére mégis a műszőrmére adják le voksukat, azoknak is igazuk van! Ma már olyanok kaphatók, amelyek színben, mintázatban felveszik a versenyt valódi társaikkal. Viselési tulajdonságaik jók, kellemes komfortérzetet adnak - tizedannyi árért. Műszőrméből készülnek a legtökéletesebb tigris-, párduc-, ocelot- és leopárdbundák.
Válogathatunk tehát az ízlésünk és a pénztárcánk szerint is. Kétségtelenül ez utóbbi is meghatározhatja, hogy egy valódi nercet vagy egy tökéletes tigrisutánzatot részesítünk előnyben.
HÁMORI JUDIT
**** KERETBEN ****
Az állatot szeretők és védelmezők szőrmedivat elleni kampánya csaknem húszéves múltra tekint vissza, és a világon több millióan - köztük neves személyiségek is - támogatják ezt a mozgalmat. Nemrég a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség is felemelte a szavát a prémes állatok tömegeinek szenvedése és pusztítása miatt. Magyarul is megjelent Milly Schar-Manzoli svájci újságírónő Holocaust című könyve, amelyben megdöbbentő tényeket olvashatunk az állatok szenvedéseiről. 1998-ban az Európai Művészeti Akadémia díját is elnyerte.
Az állatot szeretők és védelmezők szőrmedivat elleni kampánya csaknem húszéves múltra tekint vissza, és a világon több millióan - köztük neves személyiségek is - támogatják ezt a mozgalmat. Nemrég a Magyar Állatvédő és Természetbarát Szövetség is felemelte a szavát a prémes állatok tömegeinek szenvedése és pusztítása miatt. Magyarul is megjelent Milly Schar-Manzoli svájci újságírónő Holocaust című könyve, amelyben megdöbbentő tényeket olvashatunk az állatok szenvedéseiről. 1998-ban az Európai Művészeti Akadémia díját is elnyerte.