Napi Pénzügyeink

Nem igazán bővül a hazai atm-park

Stabilizálódik a hazai atm-piac - derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. Idén június 30-án összesen 4806 készpénzkiadó automata üzemelt hazánkban, ez összesen 58 készülékkel több, mint 2009. december végén. Miután ugyanezen időszakban az országban működő bankfiókok száma 181 egységgel, közel 8,5 százalékkal, 1996 egységre szűkült, az is megállapítható, hogy a készpénzkiadó készülékek egyre inkább kikerülnek a bankfiókokból. Az adatokból kitűnik, hogy csak lassan oldódik a Budapest-központúság az atm-ek tekintetében. Az elmúlt 6 hónapban pedig csak 5 új készülék került kihelyezésre a fővárosban, ám ennek ellenére az üzemelő 1142 atm még mindig az összes készülék 23,7 százalékát teszi ki. Hasonlóan nem olvad a megyeszékhelyek súlya sem: a Budapesten kívül üzemelő egységek közül 1073 működik valamelyik megyeszékhelyen, ez pedig a vidék Magyarországát kiszolgáló atm-ek 29,2 százaléka - szemben a 29,7 százalékos 2009. decemberi állapotokkal. A megyénkénti bontásban érdekes tendencia rajzolódik ki: elsősorban a dunántúli megyékben ért zenitjére az atm-hálózatok fejlesztése: Fejér megyében például 3 készülékkel kevesebb, csak 172 működött most júniusban, mint tavaly decemberben. Tolna és Zala megyében pedig 2-2 atm-mel, 122-re, illetve 149-re szűkült a működő berendezések száma. Nem változott a működő atm-ek száma Baranya, Győr-Moson-Sopron és Komárom megyében. A legtöbb atm-et - érthetően - a fővárosi agglomerációban, Pest megyében üzemelték be az üzemeltető bankok - 15 új készülék kezdte meg működését és így már csak 544 működik. Hat-hat készülékkel több működik Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is.

Teret nyer a készpénz?

A készpénzkímélő fizetési megoldások háborút vesztettek a készpénzhasználattal szemben - derült ki a Capgemini pénzügyi szolgáltató legutóbbi felméréséből. Mint azt Bertrand Lavayssiére, a társaság ügyvezető igazgatója elmondta, a nem készpénzalapú fizetések 2009-ben 9 százalékkal tudtak csak növekedni, miközben a készpénzhasználat 11 százalékkal erősödött a korábbi felméréshez képest. Lavayssiére arra a kérdésre, hogy miért növekedik ilyen ütemben a készpénzhasználat, adekvát választ nem tudott adni. Ugyanakkor szerinte az adatokban komoly szerepet játszhat, hogy számos európai országban - főleg Olaszországban, Spanyolországban és Németországban - erős kulturális alapjai vannak a készpénzhasználatnak. Bár szinte minden érv a készpénzről elektronikus megoldásokra való váltás mellett szól, ám szemmel láthatóan a bankjegyek és az érmék még mindig több esetben praktikusnak tűnnek a felhasználók számára - indokolta az adatokat a szakember, aki szerint ideje felébredniük a kereskedelmi bankoknak.

Önkéntes-problémák

Abszolút úgy gondolja minden szereplő, hogy most újra eljöhet az önkéntes pénztárak virágkora. Ugyanakkor - tették hozzá lapunknak a pénztári vezetők - ez a felvirágzás nem lesz gyors, hiszen a bizalmi válság most még átgyűrűzik az önkéntes pénztárakra is. Az embereket meg kell győzni arról, hogy még ha fel is adnák a magánpénztári megtakarításaikat, az állami nyugdíj koránt sem olyan biztonságos és garantáltan magas összegű, mint ahogy gondolják, tehát a még megmaradó lehetőségeket egyre intenzívebben kell kihasználni a megtakarítások gyarapítására. Nem minden kasszánál ennyire optimisták. Úgy vélik ugyanis, hogy a mostani lépéssel a kormányzat nagyon erős csapást mért az öngondoskodás eszméjére. Több pénztárnál is azt tapasztalták, hogy az aggódva érdeklődők között 60 százalék (sőt e feletti) arányban voltak az önkéntes nyugdíjpénztári tagok. E megtakarítási formát a tapasztalatok szerint erőteljesen érintik az adóváltozások. Ezen a téren a jövőbeni helyzet talán kiegyensúlyozottnak mondható (kérdés persze, hogy a munkáltatók és a tagok miként gondolják majd, hiszen a már látszó két módosulás közül az egyik az előbbieknél, míg a másik csak az utóbbiaknál számíthat). A cafeteriára kivetett adó jövőre csökkenhet, az önkéntes nyugdíjpénztári adókedvezmény havi mértéke azonban a minimálbér 30 százalékáról 20 százalékra csökken.

Jobb gazda az állam?

A kormányzati kommunikációban az állami tb-rendszert valamiféle csodaként állítják be. Többször hangzott el, hogy ez a szisztéma 1,9 százalékos költségszinttel működik. A pénztárak felhívták azonban a figyelmet arra, hogy amennyiben a vagyonkezelési díjakat is figyelembe vesszük (ez jelentkezik a magánpénztáraknál, az állami rendszerben viszont, ahol nem igyekeznek gyarapítani a vagyont, nem), akkor inkább drágább, mint olcsóbb a tb. Persze az ilyen összevetésnek aligha van értelme, a két rendszer ugyanis ma annyira eltérő, hogy az összevetés mindenképpen tévútra vezethet. Különösen igaz persze ez a "hozamokkal" kapcsolatban. Az állami nyugdíjrendszer teljesítményét megpróbálta megbecsülni a Tárki (Napi, 2010. október 18.), de az a tanulmány is inkább csak érdekességnek tekinthető. Az MTV híradójában közzétett számokra (100 ezer befizetett forint a tb-rendszerben 400 ezret, míg a magánpénztáriban nem egészen 250 ezret jelent - nem tudni, mikori és milyen számítás szerint) a csúsztatás is csak nagyon enyhe kifejezés.