Napi Pénzügyeink

Tisztességtelenül járt el a Raiffeisen

A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) négymillió forint bírság megfizetésére kötelezte a Raiffeisen Bankot a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény megsértése miatt. A fogyasztóvédelmi eljárás alapja a bank ügyfele által készfizető kezesként megjelölt rokon bejelentése volt. Az ügyfél személyikölcsön-szerződést kötött a pénzügyi szervezettel, ám a kezdeti szerződés szerinti teljesítést követően később hátralékba került. A készfizető kezes felismerte a problémát, s az adós helyett folyamatosan törlesztette a szerződés szerinti részleteket. Időközben a bank a szerződést a tartozás miatt felmondta, ám az értesítő leveleket a bank hibájából sem az adós, sem a kezes nem kapta meg. A futamidő végén a készfizető kezes megkeresésére a bank ügyintézője közölte: a hitel lejárt, sőt 60 ezer forint túlfizetés van a számlán, amelyet az ügyfél, a bankszámla tulajdonosa felvehet. Az ügyfél később mégis fizetési meghagyást kapott a bíróságtól tartozása miatt, ekkor értesült arról, hogy a bank korábban eladta a kölcsönéből még fennálló követelését. Az ügyfél képviselője szerint ha a Raiffeisen Bank munkatársa nem tájékoztatja őt tévesen, akkor a maradék összeget a számlán hagyják. Így nem keletkezett volna az a kamatokkal növelt hátralék, amelynek érvényesítésére a faktorcég fizetési meghagyásos eljárást kezdeményezett.

A hitelközvetítők optimisták, bár sok még a kockázat

Az Otthon Centrum és az OC hitelközvetítési üzletágának közös elemzése szerint a kormányzati lakásprogram elinduló elemei, illetve a forinthitelek terjedésével kiszámíthatóbbá vált hitelterhek következtében jó esély van arra, hogy 2011-ben a lakáspiac a többéves válság után fellendüljön és a vevők mellett az egyéb piaci szereplők is visszanyerjék 2008 végén elvesztett bizalmukat. Mint azonban hozzátették: ehhez a gazdaság stabilizációjára is szükség van. Kühne Kata, az Otthon Centrum ügyvezető igazgatója visszaidézte év eleji piaci jóslatukat, ami arra vonatkozott, hogy az ágazat a válság mélyét már 2009-ben elérte, az idei év pedig a lassú kilábalás megindulását hozza majd. Visszatekintve elmondható, hogy valóban jobb hangulatban telt ez az év, mint az azt megelőző, ám - ismerte el - a tényleges, számokban, forgalomban mérhető pozitív irányú elmozdulás csak 2011-ben várható.

Visszafogott kamatemelések

Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának részletes feltételeit tartalmazza. (A jogszabály megalkotását a parlament által elfogadott, november végén hatályba lépett törvény írta elő.) Néhány rendelkezés pedig elég meglepő. Ilyen például, hogy a forrásköltségek emelkedésére akkor is lehet hivatkozni, ha a bank saját ügyfélbetétei kamatát emeli. Másik oldalról: a bank akkor sem emelhet kamatot, ha a kockázatok ezt egyébként indokolnák, de közben a devizahitel forintban meghatározott összege árfolyamváltozás miatt nő. A rendelet részletesen leírja, mikor drágíthatók a hitelek, de arról nem ejt szót, hogy ugyanezen tényezők ellenkező irányú változása esetén lefelé is módosítaniuk kellene a bankoknak. A CIB szerint viszont a magatartási kódex és az egyoldalú, az ügyfél számára kedvezőtlen kamatváltoztatás lehetőségeit tartalmazó kormányrendelet ebben a tekintetben pontosan és teljeskörűen meghatározza a bankok mozgásterét. Ezek alapján pedig a szimmetria elvéről sem szabad megfeledkezni, azaz a forrásköltségek csökkenése esetén a kamatcsökkentést is el kell végezniük a pénzintézeteknek ugyanolyan mértékben és módon, mint azt a kamatemeléskor tették. A törvényben meghatározott indokok közül a két legfontosabb - hangsúlyozták a Budapest Banknál (BB) - a forrásköltségek és a hitelportfólió minőségének változása. Mint tudatták: a BB portfólióárazási gyakorlatát a törvény hatálybalépését megelőzően is főként ez a két indok határozta meg, így a törvény hatálybalépése nem eredményez jelentős változást. Hasonlóan válaszoltak lapunk érdeklődésére az OTP-nél is: a bank kizárólag az árazási elvei alapján módosítja a hitelek kamatait, amelyek a törvényi szabályozásokkal teljes összhangban vannak. Hozzátették azonban, hogy az ügyfelek törlesztési terheinek csökkentése érdekében az elmúlt időszakban nem drágították hiteleiket, sőt akciós jelleggel, 2010. december 31-éig valamennyi svájcifrank- és japánjen-alapú lakás- és jelzálog típusú hitel esetében 50-75 bázispontos kamatkedvezményt biztosítanak a havonta beszedendő törlesztőrészletben, az ügyfél által fizetendő hirdetmény szerinti kamatból. Jelenleg - mondta el Gyenes Gergely, az AXA jelzáloghitel-termékmenedzsere - a forintalapú hazai hitel induló kamatát kellett emelni a jegybanki lépést követve. Gyenes kiemelte, a jegybank ráadásul egyértelművé tette, hogy a 25 bázispontos szigorítás csak az első lépése volt egy kamatemelési ciklusnak. Ez a kamatemelés az AXA esetében csak a jövőben folyósítandó ügyletekre vonatkozik majd, hiszen az első évet követően minden hazai hitelük a mindenkori 12 havi bankközi irányadó kamat (BUBOR) értékéhez kötött. Az UniCredit 2008. november 14. óta, azaz több mint két éve nem emelt kamatot meglévő hiteleinél - nyomatékosították a hitelintézetnél. Hozzátették: a bank által alkalmazott minimum egyéves kamatperiódus miatt ez egyes ügyfeleiknél például csak 2009 novemberében jelent meg a törlesztőrészletekben, de már ők is egy éve változatlan kamattal törlesztenek.

Nem a bevételkiesés a legnagyobb baj

A novemberben hatályba lépett törvénynek azt az előírását, amely a felmondást követő 90. naptól csak a késedelembe esés előttI kondíciók alkalmazását teszi lehetővé, a bankok többsége károsnak tartja. A CIB-nél kifejtették: pénzügyi presszió ténylegesen eddig a pontig lesz az adósokon, hiszen ezt követően újra a "normál" kondíciókkal kamatozik a hitelük Ez a rendelkezés az MKB szakemberei szerint ugyan bevételkiesést jelent a bankok számára, ez azonban várhatóan ellentételezhető a behajtási folyamat hatékonyságának növelésével, olcsóbbá tételével és a folyamat felgyorsításával. Mint hozzátették: sokkal nagyobb baj tehát az, hogy a jogszabályi előírás nem kívánt magatartást eredményez az ügyfelek részéről, a felmondással esedékessé váló kötelezettség minél később történő rendezésére ösztönöz. A Volksbankot sem a bevételkiesés aggasztja leginkább, hanem az intézkedés ügyfelekre gyakorolt morális hatása. A késedelmes törlesztés tulajdonképpen szankció nélkül marad, így a megcsúszó ügyfeleket semmi sem fogja arra motiválni, hogy minél előbb rendezzék a tartozásukat. Az egyre hosszabb ideig késedelembe eső ügyfelek késedelmi kamat nélkül is egyre nagyobb adósságba kerülnek, hiszen a következő havi törlesztés ettől még esedékessé válik. Félő, hogy az ügyfelek ezt nem fogják átlátni és tartozáshalmozásba kezdenek, amely a kilábalás esélyeit rontja.