Napi Pénzügyeink

Óvatosságra int az Atradius

Bár 2010-ben már könnyebben juthattak hitelhez a magyar vállalkozások, mint egy évvel korábban, korántsem beszélhetünk olyan hitelkínálatról, mint a pénzügyi válság kitörése előtt, ez pedig továbbra is visszafogja az üzletmenetet - állítja Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító országigazgatója. A társaság tavaly elkezdte a fedezeti limitek emelését, az átlagosan 20 százalékos könnyítés pedig 30 százalékos keresleti bővülést hozott. Mint azonban az országigazgató kiemelte: a hitelbiztosítók nem finanszírozhatnak egész szektorokat. Az Atradius vezetője egyébként is óvatosságra int, mert bár 2010 decemberében kismértékben csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma, és 2011 januárjában ezek száma csak 2,4 százalékkal növekedett, azonban a végelszámolások száma 32 százalékkal nőtt 2010 januárjához képest. Az eddigi gyakorlat szerint a felszámolási eljárások jelentős része fordul át felszámolásba Magyarországon, és mivel a csődtörvény sem hozta meg a várva várt áttörést ezen a területen, a vállalkozásoknak minden lehetséges módszerrel védekezniük kell a nemfizetés ellen - mutat rá Vanek Balázs.

Fedezeti ügyletek: csak óvatosan!

A forint nemrégiben megmutatta, hogy erősödni is tud, ami néhány vállalatnál már most is jókora aggodalmat váltott ki. Az exportőrök voltak a nyertesei a gyengülő forintnak, a forint erősödése alapvetően kedvezőtlen elmozdulást jelent számunkra, de jelentős részük egyben importtevékenységet is végez, amire viszont pozitív hatást gyakorol a forint erősödése - mondta el Bencsik Judit, a Citibank kis- és középvállalati (kkv) termékmenedzsere. Bencsik úgy látja, ezzel együtt az exportőrök jobb helyzetben vannak, mint a belföldi piacra értékesítők, mert a válságból előbb fognak a külpiacok kikeveredni, így korábban indul meg ezeken a piacokon a kereslet növekedése. A Citinél azt érzékelik, hogy az exportőrök fedezeti tevékenysége a válság nyomán visszaesett és azóta nem is változott (miközben az importőröké nőtt). Akik továbbra is kötnek ügyletet, azok rövidebb futamidőre (jellemzően 1-3 hónapra) és óvatosan üzletelnek. Az óvatosság egyik bizonyítéka, hogy az exportőrök az előre jelzett kitettség alacsonyabb részét, többnyire 30-50 százalékát fedezik le. A CIB-nél arról tájékoztatták lapunkat, hogy alapvetően a nagyvállalati kör él fedezeti ügyletekkel, a kkv-szegmensben ez kevésbé jellemző. A fedezeti ügyleteket a 2008 előtti állapotokhoz képest jóval kevesebb ügyfél használja, és ez az ügyfélkör is a korábbinál konzervatívabb hozzáállást mutat. A határidős ügyletek dominanciája jellemző, ám ezek futamideje is jelentősen rövidült a válság előtti átlaghoz viszonyítva. A Budapest Banknál (BB) ezzel szemben úgy látják, hogy míg régebben csak a nagyobb árbevételű cégek keresték a különböző árfolyam-biztosításokat, ma már a kisebb cégek is használják és terveznek vele. A Raiffeisennél arról tájékoztattak, hogy a fedezeti ügyletek kapcsán kivárás figyelhető meg, hiszen a piac volatilitása magas. Azon exportáló ügyfeleink, akik kedvező időpontban kötöttek éven túli árfolyam-fedezeti ügyleteket, máig nem érzik az euróval szembeni, jelenleg 270 körül mozgó, relatíve erősnek számító forintárfolyam hatását - nyomatékosították a K&H-nál. Itt azt tapasztalták, hogy a válság óta eltelt időszakban elsősorban az óvatosság és a rövid távú gondolkodás jellemezte a cégeket. Mára azonban a leszűkülő sávban mozgó árfolyamnak köszönhetően fokozatosan váltja fel az óvatosságot a megfontoltság és az egyre hosszabb távú kockázatkezelés. Az Erste szakértője szerint a piacon az látható, hogy a korábban rosszul megkötött fedezeti ügyletek miatt óvatosabbá váltak a cégek. Több esetben a nettó exportbevétel nagyságát nem jól mérték fel (vagy kiestek tervezett megrendelések), vagy spekulációs céllal is kötöttek ügyleteket, így a tartósan gyenge forintárfolyam mellett komoly veszteséget, illetve elmaradt hasznot realizáltak. Most az erősödő forint részben okozhatja - a fedezeti ügyletek csökkenős aránya miatt - a jövedelem csökkenését, főként ha ez egy tartós trend eleje. Az elmúlt egy-két hónap eseményei még nem okoztak jelentősebb igénynövekedést a fedezeti ügyleteknél - mondta el Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója.

Nyugdíjtakarékosság: élesedik a verseny

Akár az állami nyugdíjalapot, akár a magánkasszákat választotta január végével a hazai járulékfizető lakosság, hosszú távon csak az egyéni öngondoskodás adhat kellő biztosítékot a valós értékű nyugdíjak előteremtésére - állítják a TakarékBank elemzői. A nyugdíjrendszer átalakítása miatti bizonytalanság - hangsúlyozta Breznay Endre, a pénz- és tőkepiaci üzletág vezetője - idén is a nyugdíj-előtakarékossági szerződések (nyesz) további térnyeréséhez vezethet. A TakarékBank megvizsgálta, hogy a nyugdíj-előtakarékosság két támogatott formája, a nyesz és az önkéntes nyugdíjpénztár hogyan "fialhatott" tavaly. Elemzésükben három modellportfóliót vizsgáltak meg, a hozam mértéke alapján minden esetben a nyeszt hozták ki nyertesnek. Az erre a számlára elhelyezett megtakarítás teljesített jobban az elmúlt 12 hónapban, különösen az adójóváírással korrigált hozam figyelembevételével - nyomatékosította Breznay. A nyesz előnyeként említette, hogy a rugalmas, bármikor változtatható befektetési struktúra miatt könnyebben lehet a befektetési tanácsadók segítségével a piacnak megfelelő irányba állítani az aktuális portfóliót.

Földrengés: több kár a számítottnál

Az Aegon Biztosító tájékoztatása szerint az előzetesen becsült 180-200 millió forintnál 35 százalékkal több, mintegy 270 millió forintnyi kárt jelentettek be eddig az ügyfelek a január végi földrengés miatt. A piacvezető lakásbiztosítónál regisztrált káresetek száma már meghaladja a 2900-at. A legtöbb bejelentés Komárom-Esztergom megyéből érkezett, de a fővárosban és Fejér megyében is több mint 600 lakásban okozott kárt a földmozgás az ügyfelek jelzései szerint. A Generali Biztosítónál eddig 2122 kárigényt jelentettek be, a becsült kárérték 487 millió forint. A legtöbb bejelentés Budapestről, Oroszlányból és Tatabányáról érkezett. A legutóbbi (még a hónap elejei) adatok alapján a Groupama Garancia Biztosító összesen több mint 1200 kárbejelentést regisztrált, melyek kárértéke meghaladja a 120 millió forintot. A biztosítókhoz most már egyáltalán nem érkeznek új bejelentések, a társaságok közlése szerint a kárfelméréseknél nem voltak zökkenők, a kifizetések megkezdődtek.