Az összesen már három jegybanki kamatemelésnek nem sok nyomát látjuk a betéti ajánlatoknál. A hitelintézeteknél úgy látják, hogy ennek oka: a 2009-es és 2010 első féléves betétháborúból mindenki leszűrte a tanulságot, miszerint hiába licitálnak a bankok egymásra a betéti kamatok vonatkozásában, a felosztható piac ettől nem nő. Márpedig az árelőny a legkönnyebben másolható versenyelőny, így hiába tett szert bármelyik szereplő átmenetileg előnyre, később a többi szereplő elnyerte tőle a megszerzett többletet. Így a kör végén - nyomatékosították az egyik hitelintézetnél - nem maradt más, mint az akciós árazás magas kamatkiadása, tartós állománygyarapodás nélkül.
Ezzel együtt azért akadtak hitelintézetek, amelyek a legutóbbi jegybanki lépésre már betéti fronton is igen gyorsan reagáltak (Napi Gazdaság, 2011. január 25.). Szinte általános azonban a döbbent értetlenkedés a magas látra szóló kamatkínálat miatt. A többség úgy véli, ilyen ajánlatot csak úgy lehet fenntartani, ha azt keresztértékesítéssel, illetve -finanszírozással támogatják meg. A kritikák jórészt alighanem az AXA Bankra vonatkozhatnak, amely kiemelt folyószámláján az ötmillió forint feletti összegeknél közel nyolcszázalékos kamatot kínál (EBKM 8,2 százalék). Ezt ráadásul a korábban alkalmazott 30 millió forintos plafon helyett már 100 millió forintos összegig állja. A hitelintézet ráadásul bevezetett egy "szerencsenapot" is. A januári VIP szerencsenapon a kamat az igen jól hangzó 17,91 százalék.
