A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) engedélyezte, hogy az Első Fedezetkezelő pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtson. Ez esetben ez bizonyos fizetési műveletek fizetési számlák közötti teljesítését, valamint letéti szolgáltatást jelent. A PSZÁF határozata szerint a társaság - az általa végzett tevékenységgel összhangban - mindenkor köteles a kockázatának fedezetét biztosító megfelelő nagyságú szavatoló tőkével rendelkezni. Pénzforgalmi intézményként felügyeleti díjat is kell fizetnie. A fedezetkezelő mint intézmény elméletben az építőiparban a fizetési fegyelmet javíthatná. A szakma képviselői szerint azonban az erről szóló szabályozás rendkívül bürokratikusra és működésképtelenre sikeredett. Örömmel üdvözölték tehát azt a nyári jogszabály-változtatást, amely a fedezetkezelő alkalmazását a közbeszerzés alá tartozó beruházásoknál felfüggesztette. Az 1,3 milliárd forintot meghaladó magánberuházásoknál viszont még kötelező lenne a működtetése. A gyakorlati tapasztalatokról azonban senki nem tud, mert a hatálybalépése óta szinte nincs ilyen méretű magánberuházás, s amelyik mégis eléri ezt a méretet, ott a projekt részekre bontása jelenti a kibúvót az érintetteknek (Napi Gazdaság, 2010. szeptember 23.).
