Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az előző év első féléve után csekélyebb mértékben ugyan, de folytatódott a lakáshitelezés mélyrepülése - derült ki a KSH által közzétett adatokból. A finanszírozók 2009 első hat hónapja alatt az előző évinél lényegesen kevesebb, de így is több mint 30 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 180 milliárd forint értékben. Az idén ugyanebben az időszakban már mindössze 21 ezer volt az engedélyezett hitel, ennek összértéke pedig 111 milliárd forintra rúgott. A 2010 első félévében engedélyezett lakáscélú hitelek összegének mindössze négy százaléka volt államilag támogatott, szemben az előző év azonos időszakának 27 százalékos arányával. A csökkenést a támogatott forinthitelek felvételének szigorítása magyarázza (2009 második felében, több hónapos felfüggesztést követően). A devizaalapú hitelezés visszaszorulása is folytatódott: az ilyen típusú kölcsönök a tárgyidőszakban engedélyezett hitelek számának 36 százalékát, összegének közel 48 százalékát tették ki, szemben a 2009 első félévében regisztrált 56, illetve 66 százalékkal.
A szűkülő piacon az előző év azonos időszakában még a bankok tudtak inkább szerepet kapni. Most viszont jelentős elmozdulás következett be a jelzálogintézetek javára, miközben a hitelintézeteknél csökkent az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének aránya. 2010 első félévében az engedélyezett lakáscélú hitelek összegének 80 százaléka a KSH tájékoztatása szerint a bankoknál összpontosult, 17 százaléka a jelzálog-hitelintézeteknél és három százaléka jelent meg a takarékszövetkezeteknél és a hitelszövetkezeteknél.
A tavalyi első félévben egy ügyfél részére átlagosan 6 millió forint összegű lakáshitelt engedélyeztek, ami az előző év azonos időszakához képest mindössze ötszázalékos csökkenés. Most azonban már csak 5,3 millió forintot ért az átlagos hitelösszeg. Akkor (még) az átlagos futamidő is alig változott: a lakáscélú hiteleknél ez 15 évnél hosszabb volt, a lakásépítés és az újlakás-vásárlás esetén 18 év körül állandósult. A használt lakásoknál az adat árnyalatnyi csökkenést, míg az új lakásoknál ugyanilyen mértékű emelkedést mutat. Az idén azonban már markánsabb az eltérés. A lakáscélú hitelek futamideje most alig haladta meg a 14 évet, a lakásépítés és az újlakás-vásárlás esetén 17 és fél év körül állandósult. Az átlagos futamidő tehát körülbelül egy évvel csökkent.
A hitelek célja szerint vizsgálva 2009 első félévében az építéshez és új lakás vásárlásához nyújtott hitelek aránya 40 százalék volt, ez az idei első hat hónap során 27 százalékra mérséklődött. Az előző év azonos időszakában összegét tekintve a használt lakások vásárlása dominált; ennek a hitelcélnak az előfordulási gyakorisága tovább nőtt, így a használt lakás vásárlása mint hitelcél mind számában, mind összegében továbbra is meghaladta az építés és az új lakás vásárlása együttesét. A korszerűsítés, bővítés aránya 2001-től 2005-ig fokozatosan csökkent, az elmúlt négy évben számát tekintve 15 százalék, összegét nézve 5-6 százalék körül mozgott. A hitelcél jellegéből adódóan az egy folyósításra jutó átlaghitel értéke kisebb, mint a már vizsgált célok esetében, ez okozza a folyósítások száma és összege közötti arányeltolódást.
