A 90 napon túli lejáratú késedelmes hitelek állománya jelentősen nőtt, júniusban már 7,5 százalékot tett ki - mondta Szász Károly, a PSZÁF elnöke a közgazdász-vándorgyűlésen tartott előadásában. Az eszközoldal minősége romlott, a banki árfolyamszűrt hitelállomány hét százalékkal csökkent éves alapon júniusban. Ugyanakkor a közvetítő rendszer tőkefedezettsége jó és struktúrája a Bázel III-as szabályozásnak is megfelel. A forrásellátottság és a likviditás a független pénzügyi vállalkozások egy részét leszámítva már jobb, mint a válság előtt - értékelte a PSZÁF elnöke a pénzügyi közvetítő rendszer jelenlegi állapotát. A banki és biztosítói jövedelmezőség ugyan csökkent, de továbbra is jónak minősül (például a bankok első féléves tőkejövedelmezősége 11 százalékot tett ki), ugyanakkor a szektor szereplői között egyre nagyobbak a különbségek, nőtt a veszteséges bankok száma.
Jövőre az első félévben az uniós elnökség jegyében a PSZÁF is részt vesz az európai pénzpiaci felügyelet munkájában, a felügyelet a fő témák között - többek között - a cds-ek és a shortolás szabályozása, a befektetővédelmi alap, a betétbiztosítás emelése szerepel. A felügyelet emellett több hazai jogszabályi módosító javaslatot is szorgalmaz - fejtette ki Szász. A PSZÁF elnöke szerint a pénzügyi stabilitási tanács (PST) szerepének újragondolására van szükség. A tanácsban mindhárom szereplő - a mindenkori pénzügyminiszter, jegybankelnök, PSZÁF-elnök - egyenlő súlyt kell hogy kapjon. Ennek kapcsán Szász kifejtette: a jegybank ne véleményezze nyilvánosan a PSZÁF által folytatott gyakorlatot, hiszen a felügyelet sem mond véleményt a monetáris politikáról. Szükség lenne a pénzügyi békéltető testület létrehozására, a felügyeleti rendeletalkotási jog biztosítására, a betétbiztosítási szabályok átalakítására is. Utóbbi kapcsán a felügyelet elnöke kifejtette: a biztosított összeget 100 ezer euróra kéne emelni, fel kellene gyorsítani a kifizetéseket és meghatározni az alapok minimum feltöltöttségi szintjét.
