Nem csak károkat okozott az európai légtér példátlan lebénulásához vezető izlandi vulkánkitörés: a rövid távon egyértelműen jól járó ágazatok, mint például a vasúti közlekedés mellett olyan gazdasági területek is akadnak, amelyek hosszabb távon is beépíthetik üzletpolitikájukba a hamufelhővel járó tapasztalatokat. Ilyen lehet az utasbiztosítás is, még akkor is, ha az érintett társaságok egyből vitatni kezdték, mire terjed ki egy olyan útra kötött biztosítás, amelyet a légtérzárlat miatt törölni kényszerült járattal tett volna meg valaki.
A zárlat első áldozatai közé tartozó Nagy-Britanniában mintegy 165-féle termék érhető el az évi 700 millió font értékűre becsült utasbiztosítási piacon, azt azonban még senki sem tudja megmondani, ebből hányban fizetnek vagy fizetnének valamit a most elmaradt utazások után. Sok biztosító okozott csalódást ügyfeleinek - fogalmazott a moneysupermarket.com pénzügyi tanácsadó portál utazási szakértője -, többségüknél ugyanis a szerződés nem terjed ki a járattörlésre, ők csak annyit tanácsoltak az utasoknak, hogy esetleges káraik miatt forduljanak az adott légitársasághoz. Ezzel azonban a kérdés még nincs megoldva - figyelmeztetnek szakértők -, hiszen a légitársaságok ugyan fizetnek adott esetben az utasoknak, ha kénytelenek megszakítani vagy lefújni az utat, de ez alapértelmezésben azokra az esetekre terjed ki, amikor a repülőgép vagy a repülőtér fizikai károsodást szenved. Az időjárási akadályokra, például amikor hóvihar vagy köd miatt zárnak le egy repülőteret, általában nem vonatkozik a légitársaságok biztosítása, így ők sem tudják állni az utasok kárait - a vulkáni eredetű hamufelhőt pedig nagy valószínűséggel az ilyen időjárási események közé akarják majd besorolni.
Egyértelmű szabályozás mindenesetre nincs: a HSBC, az M&S Money vagy a First Direct például úgy döntött, hogy a magasabb kategóriájú biztosítással rendelkező ügyfeleiknek fizetnek a légtérzárlatban elmaradt utakra - feltéve, hogy előbb tisztázzák, mit áll a maga részéről a légitársaság vagy az utazásszervező.
Azok, akik az USA-ban kötöttek biztosítást egy a légtérzárlat miatt meghiúsult utazásra, jobb eséllyel számíthatnak arra, hogy legalább részben megtérül a káruk.
Ha a vulkán kitörése, azaz április 13. előtt írták alá a biztosítási szerződést, akkor abból fedezhetők lehetnek az olyan költségek (vagy azok egy része), amelyeket a légitársaság nem térít vissza: a szerződéstől függően ez napi 150-250 dollár lehet a szállás- és étkezési költségekre, általában öt napra - mondta egy szakértő a CNN Moneynak. A mostani eseményektől függetlenül általában az amerikai utazók 30 százaléka köt utasbiztosítást - derül ki az USA utasbiztosítói szövetségének adataiból. Ez az arány 2001. szeptember 11. előtt mintegy 10 százalék volt (a terrortámadást követő napokban is sok járatot töröltek), azóta pedig olyan események nyomán is emelkedett, mint a 2002-2003-as SARS-járvány, illetve tavaly a H1N1-vírus miatti pánik vagy egyes idegenforgalmi társaságok csődje. Az internetes alkuszcégek ma már számos olyan csomagot kínálnak, amely az egészségügyi ellátás vagy az ilyen okokból való hazatérés mellett kiterjed az utazás megszakításával vagy törlésével kapcsolatos költségekre is. E csomagok díja az utazási összköltség 4-10 százalékára rúghat, természetesen nagyban függően az ügyfél életkorától, illetve úti céljától.
