Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A chippel ellátott plasztikok valóban sokkal nagyobb biztonságot jelentenek a hagyományos, mágnescsíkos kártyákhoz képest, ám a fejlődés mind a kibocsátók, mind a csalók oldalán folyamatos. Miként azt a napokban Párizsban tartott nemzetközi kártyaseregszemlén, a Cartes 2009 eseményen bemutatták, Nagy-Britanniában a chipmigrációt követő két évben jelentősen csökkentek a kibocsátó bankok kárai, ám két éve ismét növekedésnek indultak. Ezt csak részben magyarázza az internetes (card not present) csalások számának növekedése, a másik oldalt a chipek lemásolásának lehetősége adja.
A fentiek miatt ma már az alap-, úgynevezett SDA chippel ellátott kártyák kibocsátását nem támogatják a nemzetközi kártyatársaságok. Mindennek fényében furcsa, hogy van olyan kártyarendszer-működtető társaság, amely ma is SDA-kártyákat ajánl a vele szerződő hitelintézetek számára. Pedig az SDA chipek a hivatalos megfogalmazás szerint másolhatók, bár nem reprodukálhatók. Az eggyel modernebb technikát képviselő, jelenleg az EU-tagbankoknak ajánlott DDA típusú chipek lényegében úgy viselkednek, mint ha egy véletlenszerű jelszógeneráló (token) lenne beléjük építve. Amikor a chip a chipolvasóval kommunikál, ezzel az egyszer használatos jelszóval azonosítja magát. A véletlenszerűség az, ami jelentősen megnehezíti a csalásokat.
A magyar hitelintézetek közül a már élő chipprogrammal rendelkező K&H-nál elmondták: az általuk használt chip ugyan DDA-képes, azonban SDA-ként van megszemélyesítve. A későbbiekben így viszont egyszerűbb lehet majd az átállás. Az MKB, a CIB, a Credigen és a Raiffeisen DDA típusú chippel ellátott plasztikok piacra dobásán gondolkodik, míg a Citibanknál nem tartják kizártnak, hogy a DDA-plasztikok mellett a legújabb fejlesztésű, a már ismert megoldásokat kombináló CDA típusú kártyákkal is megjelennek majd. Biztos ugyanakkor, hogy az Erste egyszerre kettőt lép a biztonsági lépcsőn és egyből CDA típusú kártyát vezet majd be.
