Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre több a válság végét (vagy legalábbis a mélypont elmúltát) megállapító jelentés hazánkban is. A kérdés az, kíséri-e ezt a hitelezési hajlandóság, aktivitás visszatérése is. Sajnos azt kell mondanunk, egyelőre nem. Biró Péter, a Bankbroker ügyvezető igazgatója szerint továbbra is egy-két szereplős a piac, a jövő évi tervek véglegesítése helyett még mindig a kivárás, a várható jövő "szimatolása" a jellemző a hitelintézetekre.
Az elmúlt két-három hónapban cseppnyi öröm, hogy elmondható: a lakáscélú hiteleknél a hitelezési standardok és feltételek összességében nem szigorodtak. Bár - miként a Magyar Nemzeti Bank is rámutatott - sok banknál most is megfigyelhető a jövedelemarányos törlesztőrészlet és a minimális hitelképesség szintjének a szigorítása, de ezt ellensúlyozza néhány aktívabb szereplő forrásköltség feletti kamatfelár-csökkentése. Ennek ellenére a markánsan gyengébb kínálati oldallal együtt a lakáshitelek iránti kereslet is tovább csökkent - a fejlettebb országok példájától eltérően, ahol már élénkülés mutatkozik.
Tapasztalataink szerint 2009 sokak várakozásával ellentétben mégsem lett a tömeges jelzáloghitel-felmondások éve. Minden pénzintézetnél jelentősen nőtt ugyan a problémás adósok száma, s ezek kezelése a korábbi évekhez képest jóval több erőforrást köt le, de az üzletmenetet veszélyeztető számú bebukásról közel sincs szó. Ugyanakkor ezen hitelek jellemzően 10-20 éves futamideje miatt döntően a következő évek reálgazdasági folyamatai, a fizetőképesség változása határozza majd meg a kezelendő esetek számát. Tény, hogy az ingatlanpiac magához térése ezt a veszélyforrást is jelentősen mérsékelné.
A továbbra is a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítottan 30-40 százalékos nagyságú piacon megfigyelhető a forinthitelek iránti kereslet növekedése, és a devizahitelek iránti kereslet csökkenése, a következő féléves időszakra pedig ezen tendencia erősödése várható, párhuzamosan a várt jegybanki alapkamat csökkenéssel.
Összességében elmondhatjuk: vannak kedvező jelek - például októberben 3-5 százalékkal növekedett a lakáshitelek befogadása -, de ezek önmagukban egyelőre nem adnak kellő bátorítást sem a hitelezőknek a határozottabb enyhítésre, sem az ügyfeleknek a kereslet fokozására, az eladósodottságtól való tartózkodás miatt. Ugyanakkor a nemzetközi piacok eseményei optimizmust sugallnak, így bízhatunk benne, hogy a kedvező szelek eljutnak idáig, és a pozitív gazdasági fejlemények hatni kezdenek a megtépázott hazai jelzálogpiacra, akár már 2010 első negyedévében.
